CIKKEK

Literenként legalább nyolc forint veszteséget termelnek a tehenészek

Válság, bizonytalanság Rejtély, hogy miként tudnak megfelelni év végéig sa környezetvédelmi elõírásoknak

2005. 01. 25.

Hatvannyolc forintot kapnak jelenleg literenként megyénk jelentosebb termeloi portékájukért, holott két, sot három éve is már 72 forintot fizettek nekik a tejért . A kistermelok még rosszabbul járnak, hiszen amennyiben az extraminoséget nem produkálják, literenként még 60 forintot sem kapnak. A tehenészeti ágazat ugyanakkor több sebbol is vérzik, mert veszteséges termelés mellett kellene környezetvédelmi eloírásoknak, hullaártalmatlanítási szigorításoknak eleget tenni. Több, mint félmilliárd forintos veszteséget könyveltek el tavaly megyénk tejtermelői. Akik még talpon maradtak, bíztak abban, hogy idén javul a helyzetük. Nos, néhány forinttal emelkedett ugyan az átvételi ár a múlt évi, Békésben jellemzően 60-65 forinthoz képest, de az önköltség eléréséhez ez még kevés.
- Az agrártárca a tejpiac idei szabályozását, a támogatásokat még nem hirdette meg, így nagy a bizonytalanság az ágazatban - hangsúlyozta érdeklődésünkre Krajcsovicz András, a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának elnöke, a kondorosi Fríz Tej Rt. vezérigazgatója. - Az EU-s megállapodás szerint literenként ötforintos kvótaalapú támogatás kifizetésére van lehetőség, de semmi konkrétumról nem hallottunk eddig. Legalább ekkora probléma: fogalmuk sincs a megye tehenészeteinek, hogy a környezetvédelmi előírásoknak ez év végéig miként tudnak megfelelni anyagiak híján.
Tehenészeti vezetők szerint több telepet is bezárhatnak a hígtrágya-elhelyezés megoldatlansága miatt. Esetenként 40-60 millió forintos beruházásról van szó, de az említett okok miatt a gazdáknak nincs erre fordítható pénzük. EU-s pályázati úton 45 százalékhoz hozzájuthatnának, de még így is hiányzik az önerő. Ennek biztosítása történhetne banki hitellel, de a pénzintézetek eleve nem szívesen kölcsönöznek a döcögős agráriumnak, másrészt nem termelő beruházásként - egy beton szennyvízteknő nem az - nincsenek meg a visszafizetés garanciái.
Hasonló probléma, hogy a hullaártalmatlanítás költségei idén 10 százalékkal nőttek. 2003-ban még 50 százalékban támogatta ezt az állam, jelenleg egy vasat sem kapnak erre a célra a termelők, holott ez is többmilliós tétel egy-egy telepen.
Egy megyénkbeli termelő az ágazat válságát azzal is érzékeltette, hogy az egyik mezőgazdasági szaklap hirdetésrovatában szinte csak tehenészetet és tejkvótát áruló hirdetésekkel lehet találkozni. Sovány vigasz a gazdáknak, hogy az agrártárcánál azzal védekeznek: ők már az EU-csatlakozás előtt megmondták, hogy a szarvasmarhatartók, a tejtermelők lesznek a csatlakozás legnagyobb vesztesei.
- Vannak olyan hangok az ágazaton belül, hogy mihamarabb demonstráljunk, a választmányunknak viszont az a meglátása: ez csak a végső fegyver lehet, még próbáljunk meg tárgyalásokon eredményt kicsikarni - fogalmazott Krajcsovicz András.

Olcsóbb ár, növekvő fogyasztás

Az olcsó felvásárlási árak miatt a feldolgozók, kereskedők csökkenteni tudták a tej - és tejtermékárakat, ez kedvezett a forgalomnak. A fogyasztás tavaly mintegy öt százalékkal emelkedett, a melléktermékekből készült tejimitátumok vásárlása ugyanakkor visszaesett. Amenynyiben a vásárló például akciósan 120 forintért hozzájut a tejhez, nem vesz 125 forintért reggeli italt. A gazdák örülnek annak, hogy a vásárlók jól járnak, de érthetően nem szeretnének tönkremenni, egyes támogatási formák hiányában termelést leállítani.

Nyemcsok László - (Békés Megyei Hírlap)

   « vissza

Föoldal mail