CIKKEK

Egyre több a juh- és a kecskesajt

2004. 09. 24.

Az ország legjobb tejfeldolgozói vetélkedtek termékeikkel tegnap Vitnyéden. A hetedik sajtversenyre huszonhárom üzem nyolcvankilenc sajtféleséggel nevezett.

A csermajori Ujhelyi Imre Élelmiszer-ipari Közép- és Felsőfokú Szakképző Intézmény hetedszer rendezi meg a hét végén Vitnyéden az országos sajtversenyt, melyhez a megyei önkormányzat szervezésében Sajtünnep kapcsolódik. Idén huszonhárom üzem nevezett a versenyre, összesen nyolcvankilenc termékkel.

Az elmúlt években a bemutatott sajtféleségek egyre szaporodtak, ezért a zsűri tegnap már több kategóriában bírált: kemény és félkemény, lágy és ömlesztett sajtok, illetve juh- és kecskesajtok. A bírálati rendszer nem változott: a termékeket külső, belső tartalmuk és érzékszervi értékeik szerint pontozzák, húszig.

Dr. Schreiner Ernő, a zsűri elnöke a Kisalföldnek elmondta: miután a vitnyédi versenyre az ország legjobbjai küldik el készítményeiket, általában tizenöt és húsz pont körül ítél a szakmai bizottság.
A szakember szerint az utóbbi időben a sajtok csomagolása fejlődött jelentősen, főként a kiszerelt termékeknél.

-- A készítmények ma már nyugati színvonalúak, az EU-s piacokon is kuriózumnak számítanak, például a TolnaTej védőgázas csomagolása, amely több hónapig is eltarthatóvá teszi a sajtot -- jegyezte meg dr. Schreiner Ernő.

" A hazai piacon már megjelentek az uniós termékek, megindult a verseny, a harc az árakkal. Itt lesz komoly szerepe a magyar reklámszakembereknek. Úgy kell bemutatni a sajtokat, hogy a fogyasztó különbséget tudjon tenni egy-egy kommersz áru, vagy egy magyar tájjelleget képviselő hazai sajtféleség között."

A vitnyédi verseny jellemzője, hogy egyre több a juh- és kecskesajt, a fogyasztók között pedig kialakult egy réteg, amely egészségügyi és élettani szempontból is előnyben részesíti ezeket. A zömmel kisüzemi termékek reményt jelentenek arra, hogy a nagyfeldolgozók mellett a kicsik is megállják helyüket, dr. Schreiner Ernő szerint jó példa a Rábaközből a kapuvári Cserpes- tejüzem. Szavaiból az is kiderült, miért drága még mindig a magyar fogyasztó pénztárcájának a jó minoségű sajt.

-- Az elmúlt tíz évben a mezőgazdaságot meglehetős aszály sújtotta. A takarmány mennyisége csökkent, vagyis az ára emelkedett, tehát a tejtermelőknek egy bizonyos felvásárlási árat el kellett érni, hogy életben maradhassanak. Beindult a láncreakció, ami rányomja bélyegét a feldolgozókra is. A drágulás végül a fogyasztónál jelenik meg. Emeli a költségeket az energiaár-emelés, a környezetgazdálkodási kiadások is -- válaszolta dr. Schreiner Ernő. -- A fogyasztó pedig természetesen ott spórol, ahol tud, a sajtféleségek amúgy sem a hagyományos magyar étrend meghatározó elemei, tehát inkább erről mond le.

(Kisalföld Online)

   « vissza

Föoldal mail