Egyre változatosabb, EU-konform adó- és foglalkoztatáspolitikával igyekeznek az önkormányzatok térségükbe csábítani, illetve marasztalni a vállalkozásokat. A polgármesterek úgy látják: a befektetők számára a legnagyobb vonzerőt továbbra is a kiépített infrastruktúra jelenti.
Az Európai Unióban el nem fogadott versenyelőnyök felszámolása miatt megszűnt az a lehetőség, hogy az önkormányzatok egyedi megállapodásokkal, mentességekkel próbálják vonzani a nagy befektetőket, amelyek később jelentős összegű helyi adót fizetnek. A határozott időre szóló kedvezmények is legkésőbb 2007 végéig maradhatnak hatályban. A befektetők sikeres letelepítésével próbálkozó helyhatóságoknak ezért más, EU-konform megoldásokat kell keresniük.
Az önkormányzat helyi adópolitikáját jellemzi, hogy komoly adójóváírásban részesülhetnek azok a cégek, amelyek új munkahelyeket teremtenek – mondta Zalaegerszeg polgármestere. Gyimesi Endre hozzátette: azt nem tehetik meg, hogy generálisan jelentős kedvezményeket adjanak a városban megtelepülő vagy ott működő vállalkozásoknak. Komoly összegű, határozott időre szóló – 2007. december 31-ig – adó-jóváírási lehetőséget egyedül a Flextronics és a General Electric kapott a várostól.
A városban kapható normatív adókedvezmény mértéke a foglalkoztatottak számától, képzettségétől és a beruházás nagyságától függ, s ez jól szolgálja a város érdekeit. A legnagyobb kedvezményt – évi 50 százalékost – az a vállalkozás kaphatja meg, amely 2003–2005 között félmilliárd forintos fejlesztést valósít meg, és növeli foglalkoztatottjainak létszámát. A polgármester úgy látja, nem csökkent a vállalkozási kedv és ez nemcsak annak köszönhető, hogy nem vezettek be új adót, hanem annak is, hogy a város infrastruktúrával vonzza az új befektetőket. Egyrészt az ipari parkban létrehoztak egy kisvállalkozóknak szánt övezetet, másrészt a várost elkerülő út mentén új vállalkozásokra alkalmas területeket tárnak fel, adnak a jövőben bérbe.
A jó irányt a számok is bizonyítják: a városi büdzsét 2001-ben 1,6 milliárd, 2003-ban már 2,7 milliárd forint iparűzési adó gazdagította – közölte Gyimesi Endre.
Szeged önkormányzata 2003-as adórendeletében szabályozta a vállalkozásoknak adható helyiadó-kedvezményt. Botka László polgármester hangsúlyozta: a normatív szabályozás előnyben részesíti az egyszerűsített vállalkozási adót (eva) választókat, illetve sávosan azokat a cégeket, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. A térségben az idén már 7,2 százalékosra csökkent a munkanélküliség a tavalyi 7,7 százalékról. Továbbra is élnek az ipari park nyújtotta előnyök.
A polgármester úgy látja, a vállalkozások számára a legnagyobb vonzerőt a kiépített infrastruktúra jelenti. Az autópálya matricássá tételének hatását máris érzi a város. Megkezdődött a Szegedet nyugat felé elkerülő út építése, amely új ipari területeket tár fel, és az autópálya folytatásának munkálataiba is belefogtak. A polgármester elmondta: ebben az évben kívánják megteremteni a kormánnyal közösen azt, hogy Szeged ne csak a szavak szintjén, de a valóságban is Európa déli kapuja legyen. Nyolcszázmillió forintos beruházás keretében megkezdik a szegedi repülőtér rekonstrukcióját. A befektetői kedv ébren tartását szolgálja az a Nemzeti Földalaptól tavaly kedvezményesen kapott 45 hektáros földterület is, amely az M5-ös autópályával összekapcsolt logisztikai bázis alapját jelenti majd.
Több tíz millió forint adókedvezményt kap Kaposvár önkormányzatától a Tolna megyei Tamásiból a somogyi megyeszékhelyre áttelepülő Dámtej Kft., hogy egy egymilliárd forintos beruházás eredményeként tejüzemet létesítenek – közölte Szita Károly, Kaposvár polgármestere. A Dámtej 2005 januárjától három évre iparűzésiadó-mentességet kap, két évre mentesül a telekadótól, és ugyancsak két évre az építményadótól. Szita Ká-
roly hangsúlyozta: a tejüzem létesítését azért szorgalmazza a város, mert ezzel egy régi tradíció folytatódhat a megyeszékhelyen, továbbá a cég munkát ad a kaposváriaknak. A nemsokára megkezdődő beruházáshoz a város önkormányzata az egyik ipari parkban térítésmentesen ad egy 3,7 hektáros területet. A gyárban várhatóan 2005 januárjában kezdődik meg a termelés. Az év végére 20 millió liter tej feldolgozásával számolnak, ennek 90 százalékát somogyi termelőktől vásárolják fel. A tervek szerint először 60-70, majd 100 embernek ad munkát a kaposvári tejfeldolgozó.
(VG)
|