A csatlakozó országok felkészültségéről, a velük szemben támasztott elvárásokról és a jövő Európájának dilemmáiról tartottak nemzetközi konferenciát a hét végén a parlamentben. „Az Európai Unió kapujában: perspektívák és elvárások” elnevezésű tanácskozás gazdasági szek-ciójában az eurózónához való csatlakozásról, a konvergenciáról, a kohézióról és az integrációérettségről beszélgettek nemzetközileg elismert szakemberek.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy 4-5 év alatt Magyarország teljesíteni tudja a maastrichti kritériumokat, így 2008–2010-ben csatlakozhat az EMU-hoz – mondta Palánkai Tibor, az EUKK kuratóriumának elnöke. A kritériumok teljesítésének nemcsak technikainak kell lenni, hanem átfogó reformokra van szükség. Egyetértés alakult ki, hogy Magyarországnak az elsők között kell csatlakoznia az eurózónához, mert különben jelentősen megnőne a forintra nehezedő spekulációs nyomás.
A Magyarországra érkező támogatások folyamatosan nőnek a következő néhány évben. Ahhoz, hogy ezeket megfelelőképpen fel tudjuk használni, javítani kell a fogadóképességet. Ennek feltétele többek között a társfinanszírozási források előteremtése, a megfelelő intézmények kiépítése és jó pályázatok készítése – mondta Palánkai Tibor.
A versenyképesség növelése érdekében kiszámítható gazdasági környezetre van szükség – figyelmeztettek a résztvevők az integrációérettséget vizsgálva. A mezőgazdasági jövedelmek a jövőben várhatóan növekedni fognak, ezeket azonban fejlesztésekre kell fordítani. Bár a növénytermesztő ágazatok kedvezőbb helyzetbe kerülnek, a sertés- és baromfitenyésztőknek komoly kihívásokkal kell szembenézniük.
Jürgen Köppen EU-nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségnek is számos kihívásnak kell megfelelnie, széles körű gazdasági reformokra van szükség, hogy fel tudja venni a versenyt az ázsiai országokkal, az Egyesült Államokkal és Japánnal. Ne tartsunk az uniós csatlakozástól, de hiú reményeket se tápláljunk, hanem cselekedjünk. Az Európai Unió nem cél, hanem eszköz – mondta Medgyessy Péter. A miniszterelnök megjegyezte, az agráriumnak és a kis- és középvállalkozóknak jelenti majd a legnagyobb kihívást a csatlakozás.

VG