Csak óvatos becslések adhatók arról, milyen termékek ára hogyan változik az EU-csatlakozás következtében, de szakértők egyetértenek abban, hogy általános drágulás biztosan nem várható, sőt, sok produktum valószínűleg olcsóbb lesz. Az előrejelzéseket azonban nehezíti, hogy igen sok hatás adódik össze: módosul a legtöbb vámtarifa, egyes cikkeknél megszűnik a fogyasztási adó, másoknál módosul az áfakulcs vagy a jövedéki adó szintje, esetleg új intézményes árak lépnek érvénybe, s a kereskedők reagálása is nehezen kiszámítható.
Piaci hatások csak közép- és hosszú távon érvényesülnek az EU-csatlakozás következtében a hazai fogyasztói árakban. Az iparcikkek döntő többsége esetében már ma sincs lényeges különbség a hazai és az uniós árak között, s a belépés a piaci helyzetet sem változtatja meg, hiszen már évek óta teljesen szabad a kétoldalú kereskedelem. A munkaerő-igényes lakossági szolgáltatások jelentős része (például fodrászat, cipészet, fényképészet, vízvezeték-szerelés) ma még sokkal olcsóbb idehaza, mint a mai tagállamok túlnyomó többségében, de ezek árát alapvetően a munkaerő költsége határozza meg, az pedig a belépés következtében csak közép- és hosszú távon emelkedik.
Más a helyzet számos mezőgazdasági terméknél, ezeknél ugyanis igen komoly árváltozásokat okozhat nem a piac, hanem a szabályozás módosulása. A marhahús és a cukor esetében például a jóval magasabb uniós intézményi árak belépése vélhetően erős magyarországi áremelkedést indukál majd -- véli Orbánné Nagy Mária, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet szakértője. A cukor árának emelkedése elvileg továbbgyűrűző hatásokkal is járhat például a konzerv-, a sütő- vagy a csokoládéipar termékeire is, de nem tudni, az éles verseny mellett ezek az iparágak, illetve a kereskedelem mennyit tud ebből érvényesíteni saját eladási áraiban.
Egy másfajta szabályozási hatást jelent az árakra az uniós vámtarifák belépése. 2004. május 1-jétől a vámkódexben szereplő termékek mintegy négyötöde esetében a jelenleginél jóval alacsonyabb vámok lépnek életbe, egyötödüké változatlan marad, vagy kissé emelkedik. Az agrártermékek jelentős része azonban az utóbbi egyötödbe tartozik. A cukorra, a marhahúsra vagy a tejtermékekre például jellemzően 80-100 százalékos vámokat alkalmaz az Unió. (Mindez csak a kibővített Unión kívülről származó magyar behozatalra lesz érvényes, az EU-n belüli kereskedelemnél teljesen megszűnik a vám, és ez csupán azoknál a terméknél jelent érdemi változást, amelyeknél az EU-nak nincs, vagy magas vámú a kedvezményes behozatali vámkontingense, így főként a cukornál és a dohánynál.)

Lesz azonban jó néhány olyan mezőgazdasági cikk is, amelynek csökken a vámszintje, és ezen keresztül valószínűleg az ára is. A sertéshús esetében a mai 51 százalékos vámtarifát a 30 százalékos uniós kulcs váltja fel, a bornál a 28-30 százalékosat 5-7, az égetett szeszes italoknál pedig a 68 százalékosat 0 (!) százalékos. Mivel az egyes termékek esetében eltérő, hogy az uniós vámtarifa átvétele milyen irányú és mekkora változást hoz, mindenkinek érdemes a saját szakterületén utánanézni ennek -- tanácsolja Szabó Sándor külügyminisztériumi főosztályvezető.
Ismét másféle szabályozási hatást jelent egyes termékek áfakulcsának módosítása. A tankönyvek és a gyógyszerek jelenlegi 0 százalékos áfakulcsát a belépés után legalább 5 százalékra kell felemelni, más kérdés, hogy (főleg az utóbbiaknál) szociálpolitikai okokból elképzelhető, a kormányzat valamiféle kompenzációt is vállal, például a tb-támogatási szint emelése révén -- ha az államháztartási hiány leszorításának célkitűzése ezt elbírja.

Békés Megyei Hírlap