CIKKEK

A közös gazdálkodás az egyetlen járható út

2002. november 19.

Kilyén Attila
Kerelõszentpál, Fõ utca 278. szám, id. Ilyés József László portája; nagy családi ház, ahol az édesapa együtt lakik a 25 éves József (állattenyésztõ) és a 32 éves Sándor (szõlõtermesztõ) fiával valamint családjaikkal; rendezett udvar, a kisudvarban nagyméret û borpince épül, a gazdasági udvaron istálló 14 szarvasmarha számára; ifj. Ilyés József sógorával, Szabó Csabával (39 éves) gazdálkodik - most már nem kényszerbõl.
Saját tervezés û istállót építenek
Józsi élete alakulását nem tekinti sorscsapásnak. Szabónak tanult, de sosem dolgozott a szakmájában. Vállalta az átképzést. Tanult és laboránsként dolgozott a brassói útügynél. Tavaly felszámolták a cég marosvásárhelyi kirendeltségét. Nem maradt más választása: gazdálkodni kezdett. Nehéz volt döntenie, mert közben gyerekük született. Emellett képezni kezdte magát. Könyveket vásárolt és bõvítette a szakismereteit. Mint mondotta, annyit az iskolai évei alatt sem tanult, mint a múlt év folyamán. Idõközben sikerült kialakítani az állományt: 14 szarvasmarhát, ebbõl hét fejõs, a többi növendék és borjú. Mivel a családi ház gazdasági udvarán egy régi, fából tákolt istálló állt, elhatározták, hogy annak helyére önitatós rendszerû, modern istállót építenek. Az építményt a fiatalok tervezték, besegített az építkezésbe id. Ilyés József László is. És hogy mennyire vállalkozó kedvû a két fiatalember, bizonyítja az is, hogy a téglát házilag készítették, azért, hogy a kevés tejpénzt minél hasznosabban ruházzák be. Ottjártunkkor már 1000 téglát építettek a falakba. Ha meg kellett volna vásárolni, legkevesebb 15 millió lejbe került volna.
A titok: a korszer û takarmányozás
Ifj. Ilyés József a takarmányozásról úgy beszélt, mint egy szakképzett mérnök. Hetven tonna (!) takarmányt, silót vermeltek el a gazdasági udvaron létesített hatalmas veremben. A verem alján 20 cm vastag szalmaréteget helyeztek el, az oldalait fóliával bélelték. A takarmány elég lesz a téli idõszakra, ugyanis 3 hektáron termesztettek szénát, további másfél hektáron herét. Az állatok napi étrendje: 20 kg siló, liszt, korpa, széna. A tejhozammal elégedettek, habár az csökkent, mert van néhány kisborjú is. A marosvásárhelyi Tejfeldolgozó Rt. eddig idejében fizetett.
A fiatal gazdálkodók meggyõzõdtek arról, hogy közösen érdemesebb gazdálkodni, mint külön-külön. Nemrég beléptek a Romániai Magyar Gazdák Egyesületébe. A szervezet keretében könnyebben hozzájuthatnak az állami támogatásokhoz, sokkal hamarabb történik az állatok nyilvántartásba vétele, fülszámozása.
A jövõ: pályázatok révén fejleszteni
- Ilyen kisvállalkozások fejlesztésére nagy lehetõség a pályázatokat benyújtani. Csabával együtt elhatároztuk, hogy alaposan utánanézünk, miként is lehet pályázatokat elkészíteni. Ebben az RMGE segítségére is számítunk. Az elkövetkezõ évben pályázatot szeretnénk benyújtani fajállatok vásárlására - mondotta ifj. Ilyés József.

Népújság

   « vissza

Föoldal mail