CIKKEK

Uniós agrártámogatás bankhitelből

Az FVM már készíti a 100 milliárdos MFB-csomagról szóló rendeletet

2003. 11. 14.

Kereskedelmi banki hitelekkel válhat lehetővé, hogy a gazdák az általános EU-előírásoknál korábban, már 2004 őszén hozzájussanak a csatlakozás utáni közvetlen támogatásokhoz – állítja az agrárminiszter. A kormány az átmeneti dotációhiányt addig is 100 milliárd forintos kedvezményes MFB-hitellel pótolná.

Már készíti az FVM azt a rendeletet, amelynek révén a gazdák 100 milliárd forintos kedvezményes hitelhez juthatnak – mondta lapunknak Németh Imre. Az 5-10 éves lejáratú forrásokat az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nyújtaná kereskedelmi banki közvetítéssel.
Mivel a hitelekhez a jegybanki alapkamat 50 százalékának megfelelő kamattámogatás és 70-80 százalékos garanciavállalás társulna, az FVM a rendeletet akkor jelentetheti meg, ha a parlament a 2004-es költségvetést elfogadta. A mostani előkészületek azonban lehetőséget adnak arra, hogy a hitelezés januártól megkezdődhessen – állította a miniszter.
Az agrártárca a kedvezményes forrásokat nem a korábbi hitelek kiváltására, hanem – több fejlesztési és szerkezetváltási cél mellett – alapvetően a termelők forgóeszköz-feltöltésére szánja (VG, 2003. szeptember 11.). Így Németh szerint részben áthidalható lesz az az időszak, amikor a gazdák még nem férhetnek hozzá a csatlakozás utáni közvetlen (terület alapú) uniós támogatásokhoz, amelyek a várható dotációk zömét teszik ki. Az EU-s rendszerben ugyanis a kifizetések leghamarabb december 1-jétől kezdődhetnek, míg a magyar költségvetésből az uniós támogatásoknak megfelelő, terület alapú összegekhez már az év közepétől hozzájuthattak a termelők.
A kormány a gazdák helyzetének javítása érdekében az EU-nál azt is el szeretné érni, hogy Magyarország a közvetlen támogatások legalább 50 százalékát december helyett már a jövő év őszén kifizethesse. A normál szabályozás szerint Brüsszel erre csak rendkívüli esetekben ad engedélyt. Mint ismert, az unió a mai tagoknak járó dotációk 25 százalékát nyújtja a magyar termelőknek 2004-re, ami 75-76 milliárd forintnak felel meg. Ezt a kormány a csatlakozási megállapodás értelmében nemzeti forrásokból 30 százalékkal (92-93 milliárd forinttal) kiegészítheti. Így a jövő évre járó közvetlen támogatások csaknem 170 milliárd forintot tehetnek ki, míg az FVM egyéb dotációkat is tartalmazó, teljes támogatási büdzséje a kormánytervek szerint 293 milliárdos lehet.
Ha Brüsszel az 50 százalékos előlegfizetésbe beleegyezne, a gazdák a 75-76 milliárdos EU-s összegből mintegy 38 milliárdhoz juthatnának hozzá korábban, amihez a 30 százalékos nemzeti kiegészítés arányos része is kapcsolódhatna. Az uniós pénzeket a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint a kincstár is megelőlegezhetné kamatmentes hitelként a kifizetőügynökségi feladatokat ellátó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (végső soron a gazdák) számára. A 30 százalékos magyar hányad fedezete viszont végképp nincs meg az agrártárca 293 milliárdos keretében. Ezt a miniszter is elismerte lapunknak. Emiatt 2005 előtt hazai forrásokból akkor sem lehetne megfelelő mértékű előleget fizetni, ha ehhez Brüsszel hozzájárulna. Ezért MSZP-képviselők a közelmúltban azt szorgalmazták, hogy a kormány a 30 százalékos nemzeti támogatást (vagy annak egy részét) szintén MFB-s hitelből teremtse elő (VG, 2003. november 5.). Németh tájékoztatása szerint ez nem valósítható meg, mivel az MFB éven belüli hiteleket nem folyósíthat (a kölcsönöket a gazdák néhány hónap múltán, a 2005-ös költségvetésből kapott dotációkkal törlesztenék).
A problémát úgy lehetne megoldani, ha a termelők jövő ősszel kereskedelmi banki hiteleket vennének fel – közölte a miniszter. Az FVM információi szerint a pénzintézetek kapnának az alkalmon, mivel a kiadott támogatási okiratok kellő fedezetet nyújtanának. Ráadásul az uniós dotációk felhasználásához a gazdáknak mindenképpen számlát kell nyitniuk, amelyről a bankok leemelhetnék a hitelezett összegeket, ha a támogatások megérkeznek. Németh szerint azonban egyelőre nem tudni, a hitelezési elképzeléshez mit szól az EU. Nehézséget okozhat az is, hogy a kamatköltség a gazdákat terhelné, mert a célra nem lehetne állami dotációkat nyújtani.
A hitelezési konstrukció nem lenne megfelelő a termelők számára, mivel az általuk felvehető dotációk összege a legalább 10-11 százalékos éves kamat időarányos részével csökkenne – mondta Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Az érdekképviselet szerint a gazdálkodóknak a nekik járó valamennyi támogatást kézhez kell kapniuk. A szervezet egyébként is kifogásolja, hogy a kormány a támogatások zömét hitellel akarja kiváltani 2004-ben, mivel a takarékossági tervek miatt a magyar költségvetést az indokoltnál korábban „vonultatja ki” az ágazatból.

MFB-hitel (jellemzői)
>> 100 milliárdos forrásmennyiség
>> a jegybanki alapkamat 50%-nak megfelelő kamattámogatás
>> 70-80%-os kezességvállalás
>> 5-10 éves futamidő
>> forgótőke-feltöltési, szerkezetátalakítási és agrárfejlesztési célok

Hazafi László - VG

   « vissza

Föoldal mail