Csak a közös agrárpolitika esetében jelzett „komoly aggodalmat” az Európai Bizottság Magyarországról szóló értékelése, itt viszont négy témakör kapcsán is haladéktalan és erőteljes intézkedést szorgalmazott. A korábbi évek kiemelt témájának számító státustörvényt már nem a politikai problémák között, hanem a külpolitikai fejezet részeként említették csak.
Brüsszel
Günter Verheugen bővítési biztos a tagságra váró országokat értékelő jelentéseket az Európai Parlament plenáris ülésén bemutatva hangsúlyozta, hogy a jövőre csatlakozó országok felkészültsége nem jelent majd veszélyt vagy kockázatot az EU egységes piaca, illetve az uniós intézmények működése számára. A netán fennálló elmaradások többsége elsősorban a leendő új tagállamok számára járhat hátrányokkal, amennyiben ezek rendezéséig csökken az esélyük, hogy megfelelő mértékben részesüljenek a különböző közösségi támogatásokból. A jövőre csatlakozó tízek esetében az idei jelentés nem a szokásos átfogó értékelést hozta, hanem elsősorban azokra a területekre összpontosított, amelyeknél elmaradás tapasztalható a tagfelvételi tárgyalásokon vállalt kötelezettségekhez képest. A magyar jelentés feltűnően jó eredményt hozott ki a jogharmonizáció terén, jóllehet teljes készültségről sem lehet még be-szélni. Szinte valamennyi joganyagfejezet értékelése azzal kezdődik, hogy a vonatkozó magyar jogrend lényegében megfelel a közösséginek, közel van hozzá, netán jó úton van a teljes körű felzárkózáshoz. Figyelmet keltett, hogy a korábbi évek visszatérő témáit: a státustörvényt és a romakérdést a 30 fejezet valamelyike kapcsán említették csak. A két téma között fontos különbség ugyanakkor, hogy míg a státustörvény esetében a jelentés a kerettörvényt már az EU-joganyaggal összhangban állónak minősíti, addig a romák helyzetét ábrázolva lényegében a korábbi évek erőteljesen kritikus értékelését ismétlik meg. Gazdasági vonatkozásban az értékelés megállapítja: romlott a helyzet mindenekelőtt a külkereskedelmi mérleg, az árfolyam- és a kamatstabilitás vonatkozásában, s bár a 2002-es jelentős költségvetési hiányt az idén „ambiciózus fiskális politikával” próbálják kezelni, eközben azonban az „inkonzisztens monetáris és árfolyam-politika” további tehertételt jelentett. (A költségvetési hiány leszorítását 5 százalékra nehéznek tűnik elérni – jegyzi meg a jelentés.) Elismerően nyugtázták ugyanakkor, hogy a kormány belső adósságállománya csökkenő tendenciát mutat, s hogy a bérkiáramlás kezd szerényebb mértéket ölteni. Ennek ellenére további haladásra van még szükség a fiskális reform esetében, és az is tény, hogy a 2003. évi bérnövekedés is jelentős mértékben meghaladta a teljesítménynövekedést – áll a bizottsági értékelésben. A politikai kritériumok kapcsán az idén mindenekelőtt az adminisztratív kapacitást, az igazságszolgáltatás felkészültségét, valamint a korrupció elleni küzdelem hatékonyságát vizsgálták. Az utóbbi esetében az a vélemény, hogy a korrupció elleni küzdelem megfelelően strukturált rendszeren alapul, de tovább kell erősíteni az adminisztratív kapacitást. A jogharmonizáció minősítésére alapvetően három kategóriát alkalmaztak. Az elsőbe kerültek azon ügyek, ahol a magyar jogrend már magas fokon felzárkózott a közösségihez, de még akadnak apróbb teendők. A második csoporthoz tartozó területeken is részlegesen már jó a helyzet, de még hangsúlyozott erőfeszítésekre van szükség. Végül a harmadik kategóriát alkotják a komoly aggodalomra okot adó elmaradások, ahol azonnali és erőteljes beavatkozást látnak szükségesnek ahhoz, hogy az ország az adott területen valamennyi vállalásával elkészülhessen a csatlakozás időpontjára. Az utóbbi csoportba a magyar jelentés esetében csupán a közös agrárpolitika átvételét kísérő teendők kapcsán kerültek észrevételek – közül három is olyan, amelyik nem az egységes piacot vagy a közösségi intézményeket veszélyezteti, hanem a magyar agrárágazatra nézve vetít előre komoly hátrányokat. A magyarországi kifizetési ügynökségek, valamint az integrált nyilvántartási és ellenőrzési rendszer felkészítésénél tapasztalt késedelem bizottsági megítélés szerint komoly kétséget támaszt az iránt, hogy a tagság első évében Magyarország képes lehet a vonatkozó közösségi forrásokat igénybe venni. Hasonló a vélekedés a vidékfejlesztési programok pillanatnyi helyzetét tekintve is. Fokozott erőfeszítést összesen tizennégy joganyagfejezet esetében tartottak szükségesnek ahhoz, hogy a tagság idejére a vállalt szintre jusson a vonatkozó magyar joganyag. Figyelmet keltett, hogy a státustörvény kérdéséből fejezetspecifikus – néhány, végrehajtást érintő – ügy lett. A szöveg szerint az új kerettörvény már az EU-joganyaggal összhangban állónak látszik, de megjegyzi, hogy sok múlik a végrehajtási jogszabályokon. Emlékeztet arra, hogy határokon átnyúló törvények végrehajtásánál az érintett szomszédos ország egyetértésére is szükség van. Az országspecifikus értékeléseket kísérő összefoglaló jelentés tér csak ki a korábban sokszor meglobogtatott védzáradékok kérdésére, ismertetve ezek jellegét, igénybevételük lehetséges módját. Konkrét alkalmazásukra azonban egyetlen témakör vagy ország esetében sem tettek utalást. Másfelől viszont az összefoglaló dokumentum konklúziója leszögezi: amennyiben a csatlakozó országok a taggá válás idejére sem készülnek el olyan területeken, ahol az egységes piac biztonságos működése a tét, az Európai Bizottság nem fog habozni a szükséges intézkedések meghozatalát illetően.
A négy súlyos gond
>> A közösségi támogatások kifizetését szolgáló új ügynökség felkészítését „haladéktalanul fel kell gyorsítani, különös tekintettel ennek informatikai hátterére, az adminisztratív eljárás tisztázására, valamint a szükséges személyi állomány felállítására, kiképzésére”. >> Az integrált nyilvántartási és ellenőrzési rendszer (IACS) működőképes állapotba hozása „súlyos késésben van mind technikai, mind pedig szervezési szempontból”. Tekintettel a még megoldandó feladatok mennyiségére, a hátralévő idő fényében „komolyan kétségbe vonható”, hogy Magyarország képes lehet a rendszert a csatlakozás időpontjától működtetni. A legnagyobb elmaradás itt is az informatikai rendszernél tapasztalható. >> A vidékfejlesztési programoknál Magyarország készültsége ezek végrehajtását illetően „komoly aggodalmakat kelt, mindenekelőtt a megoldandó teendők nagy mennyisége, a felelősség tisztázatlansága, valamint a gyenge együttműködés” miatt. >> Az élelmiszer-biztonság esetében „jelentős mértékben” erősíteni kell még a megelőzést szolgáló intézkedéseket. A jelenlegi adottságok mellett nagy annak a valószínűsége, hogy nagyszámú élelmiszer-ipari létesítmény nem fog megfelelni az EU-elvárásoknak a csatlakozás idején.
Az Európai Bizottság mindent egybevetve kedvező képet alkotott éves jelentésében Magyarországról, csupán négy területen kapott kritikát – értékelte a jelentést Kovács László külügyminiszter. Rendkívüli sajtóértekezletén bejelentette, hogy a jelentés ez év szeptember 30-i lezárását követően a négy bizottsági elvárás közül egyet már teljesítettünk is, elkészült az ország vidékfejlesztési koncepciója. A magyar diplomácia vezetője egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a kormány biztosítani kívánja a kritizált területek felzárkóztatásához szükséges anyagi és emberi erőforrásokat.
Fóris György - VG
|