A magyar tejipar lehet a legnagyobb vesztese az uniós agrárpolitika (KAP) júniusi reformját és az újoncokat érintő mezőgazdasági támogatásokról korábban kötött csatlakozási alku (Koppenhága, tavaly decemberben) összehangolásának. Noha az EU „kormánya” szigorúan jogtechnikai jellegűnek tartja javaslatait, ha azokat a miniszteri tanács (és részben az Európai Parlament is) jóváhagyná, akkor a tej és a tejtermékek intervenciós árának csökkentését is csupán részben ellensúlyoznák az új tagállamok számára – miközben a régebbi tagországokat teljes mértékű kompenzáció illetné meg.
Brüsszel azzal indokolja a megkülönböztetést, hogy ez a kompenzáció is közvetlen kifizetésnek (KAT) számít, márpedig annak az újoncok csak egy részét kapják. Budapest valószínűleg keményen vitatni fogja ezt, mert becslések szerint több százmillió forintra rúghat majd a tejágazat „hátránya”. A tejhez hasonló átmeneti szabályozás vonatkozik majd egyes gyümölcsökre, takarmányokra és olajos magvakra is, de itt nem biztos, hogy veszteség éri a magyar termelőt.
A két „összehangoló” jogszabály tervezete 2008 végéig engedélyezi azt az egyszerűsített egységes területalapú támogatási rendszert, amelynek révén a mostani unióban lévőnél több ágazat könnyebben juthat brüsszeli, illetve nemzeti agrárpénzekhez, függetlenül attól, hogy mit termel. Így például a sertés- és baromfitenyésztő, valamint a cukortermelő is kap. A számítások szerint Magyarország 2004-ben körülbelül 300 millió eurót oszthat szét „területalapon”, 4,3 millió hektár után. A jogosultság egyes feltételeit az újonc országok gazdái számára könnyítik néhány átmeneti évre. Utána – feltehetően 2009-től – a nemzeti borítékot regionális borítékokra kell bontani, de a tényleges differenciálás nem kötelező egy országon belül. Az Európai Bizottság (EB) szerint az újoncoknak előnyös az is, hogy egészen 2013-ig néhány pénzügyi korlátozás nem vonatkozik rájuk az agrártámogatások terén, így támogathatnak számukra fontos szektorokat is. A vidékfejlesztés és a biotermelés is több uniós pénzt kaphat.
Noha az EB inti az újoncokat, hogy újrakezdjék a Koppenhágában lezárt vitát, ez aligha lesz elkerülhető, ezért Brüsszel megpróbálja tavaszig, az újak teljes jogú tagsága előtt létrehozni az új szabályokat.
Keményen bírálja a magyar agrárium uniós intézményi felkészültségét az EB november elején várható értékelő jelentése. E szerint Budapest a tagjelöltek között hátul áll: késik az egységes, digitális igazgatási rendszer, csúszik a pályázati és kifizetési szabályok kidolgozása, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak kevés a szakembere, és kusza, szervezetlen a munkája, valamint hiányos a vidékfejlesztési terv – vélik Brüsszelben. Bár Magyarországon a kormányváltás óta sokat behoztak a korábbi időszakban felhalmozott elmaradásokból, még mindig előfordulhat, hogy nem sikerül időben lehívni az agrárpénzeket.
Füzes Oszkár - Népszabadság
|