Veszettséggel fertőzött marhahúst adott tovább a derecskei vágóhíd egyik hentese az elmúlt napokban. Mivel a húsból többen fogyasztottak, az ÁNTSZ szakemberei huszonhat embernek adtak védőoltást veszettség ellen, a rendőrség pedig ismeretlen tettes ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt indított eljárást. Azt a berettyóújfalui tehenészetet, ahonnan a beteg állat származott, 90 napos megfigyelési zárlat alá helyezték.
Az ügy előzménye: a múlt héten állatorvosi ajánlásra a derecskei vágóhídra kényszervágásra szállítottak egy négy-öt éves tehenet egy berettyóújfalui gazda tehenészetéből. A kényszervágást az állatorvos azért rendelte el, mert az állat betegnek tűnt. A levágott állat agyvelejéből vett minta alapján megállapították, hogy a tehén veszett volt, és amikor a tetemet e hét elején el akarták szállítani a vágóhídról megsemmisítésre, kiderült: a gerinc egy része hiányzik.
A veszettséggel fertőzött marhahúst – szabálytalanul – a derecskei vágóhíd egyik dolgozója az elmúlt napokban adta tovább: emiatt a megyei állami és népegészségügyi szolgálat ezen a héten 26 embernek adott védőoltást a Hajdú-Bihar megyei településen.
Cs. Varga László, a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás vezetője érdeklődésünkre elmondta: az intézmény 90 napos megfigyelési zárlatot rendelt el az érintett berettyóújfalui tehenészetben annak kiderítésére, hogy a többi állat megbetegedhetett-e.
Tudósítónk megtudta: a szabálytalanul eljáró hentes a vizsgálatok szerint a tetemből mintegy 30 kiló húst vágott ki, amelyből csaknem 22 kiló már előkerült. Az eddigi adatok szerint a fertőzött húsból – a húst továbbadó hentesen kívül – mindössze egy család főzött. Az igazgató közölte: nem lát semmi rendkívülit a történtekben azon kívül, hogy a vágóhíd egyik dolgozója szabálytalanul továbbadta a fertőzött húst. Mint mondta, a szarvasmarhák esetében a veszettség, ha nem is gyakran, de előfordul. Arra a kérdésünkre, hogy miképpen szűrik ki a beteg állatokat, Cs. Varga László azt válaszolta: az illetékes állatorvos javaslatára végeznek vizsgálatokat vagy rendelnek el kényszervágást.
Mivel a veszettség lappangási ideje nagyon hosszú, elérheti akár a négy-öt hónapot is, adódik a kérdés: az emberi egészségre veszélyt jelenthet-e a már megfertőződött tehén által az elmúlt hónapokban leadott tejmennyiség ? Ezzel kapcsolatban Cs. Varga László azt mondta: ez nem okozhat problémát, mert a kereskedelemben a tej kizárólag pasztörizálva, vagyis fertőtlenítve kerülhet forgalomba.
A vágóhíd tulajdonosa – aki a neve elhallgatását kérte – tudósítónk érdeklődésére azt mondta: az üzem felelősségre vont dolgozója azt állította, hogy a hét végén hazavitt néhány kiló húst a levágott tehénből. Arra a kérdésünkre, hogy a húst a dolgozó értékesítette-e, a tulajdonos azt válaszolta: a hentes több embernek adott a húsból, de azt nem tudja, hogy pénzért-e vagy sem. A tulajdonos hozzátette: a derecskei vágóhídra eddig még nem került veszett állat. Kijelentette: nem érzi magát felelősnek a történtekért, szerinte a szabálytalanul eljáró hentes követett el hibát. Hozzátette: a dolgozót valószínűleg elbocsátja.
Ertner Sarolta, Hajdú-Bihar megye helyettes tiszti főorvosa érdeklődésünkre elmondta: az ÁNTSZ szakemberei minden embert beoltottak, aki kapcsolatba kerülhetett a fertőzött hússal. Állítása szerint Hajdú-Bihar megyében 2-3 évente egy szarvasmarha esetében mutatható ki veszettség. Ertner Sarolta megjegyezte: a berettyóújfalui tanyavilágban előfordulhat, hogy a tehenet egy veszett állat, talán róka harapja meg.
A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense, Gyulai József úgy nyilatkozott: foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt folyik eljárás az ügyben ismeretlen tettes ellen, mivel a vágóhíd alkalmazottja ellen egyelőre alapos gyanú még nem állapítható meg.

Kácsor Zsolt - Med-Courier