CIKKEK

Agrártámogatás: kevesebb, később

2003. 01. 29.

A fóliás termesztés támogatása nagy vitát váltott ki (kép: Népszabadság – Szabó Barnabás) Számolgatni kezdhetnek az agrárágazat szereplői, a Magyar Közlönyben ugyanis megjelent a szakminiszter rendelete az idei támogatásokról. Az új szabályozás előkészítése a tervezettnél hosszabb ideig tartott, s bírálói szerint a 235 millió forint szubvenciós keret is kisebb a törvényben előírtnál.

A Magyar Közlönyben megjelent a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete az idei agrártámogatási rendszerről. A tavaly májusban hivatalba lépett új agrárkormányzat az ősszel még azt ígérte, hogy szabályozással 2002 végén megjelenik, ám – hasonlóan a szintén az előző év végére elfogadtatni tervezett új agrárrendtartási törvényhez – az eredeti elképzeléseknél lényegesen hosszabb előkészítési időre volt szükség.

A mindent egybevetve 235 milliárd forint agrártámogatási keret „elköltési szabályait” rögzítő jogszabály – legalábbis az agrártárcától származó információink szerint – elsősorban a költségvetés késői (december végi) elfogadása, illetve a társtárcák, mindenekelőtt a Pénzügyminisztérium részéről érkezett észrevételek miatt késett több hetet. Úgy tudjuk, a január második hetére már gyakorlatilag aláírható állapotba került dokumentumot azért kellett az „utolsó utáni” pillanatban több ponton módosítani, mert a pénzügyi tárca elsősorban a folyósításhoz kapcsolódó garanciális rendszert nem találta kielégítőnek. Ráadásul az agrár-környezetgazdálkodás támogatásával kapcsolatban a Környezetvédelmi Minisztérium is tett bíráló észrevételeket, emiatt is módosítani kellett az elképzeléseket.

Egy korábbi tervezet szerint a programra szánt 4,5 milliárd forint egy részét egy olyan eljárásra akarták fordítani, amelyik a zöldtárca álláspontja szerint nem volt beilleszthető a keret eredeti támogatási céljai közé.

A zöldséghajtatást az integrált növénytermesztési célprogram (az agrár-környezetvédelmi program egyik alfejezete) támogatná, amelynek célja a növényvédőszer-használat és a talajerő-utánpótlás minimalizálása a megfelelő talajvizsgálatok, illetve a kártevő-előrejelzés segítségével. Az intenzív módszernek számító fólia alatti hajtatás – környezetvédő szakértők feljegyzése szerint – az átlagosnál nagyobb vegyszerhasználattal jár. Más szakértők azonban lapunknak azt állították, hogy általánosságban ez nem igaz, egyébként pedig az említett támogatás a hatezer hektárnyi termőfelületből csak összesen 200 hektárra vonatkozott volna, amire negyvenmillió forintot szántak az említett tervezetben. (Az agrártárca közleménye szerint a tervezett és korlátozott bevezetés célja éppen az integrált környezetkímélő termelési módszerek alkalmazása lett volna a hagyományos zöldségtermelésnél nagyobb szennyezési forrást jelentő zöldséghajtatásban.)

Az idei agrártámogatási rendszerrel kapcsolatban arról is vita alakult ki a kormány és az ellenzék között, hogy a 235 milliárdos keret megfelel-e az 1997-ben elfogadott átfogó agrártörvény előírásainak. Ebben ugyanis az szerepel, hogy az agrártámogatás összegének minden évben a nemzeti össztermék növekedésével arányosan kell bővülnie. Az idei keretszám ennek elvileg megfelel, de az ellenzéki szakképviselők állítása szerint valójában csaknem hetvenmilliárd a hiány az előíráshoz képest, mivel a 2003-as agrárbüdzsét terheli a tavaly meghatározott, összesen hatvanmilliárd forintos agrárkonszolidációs program végrehajtása és számos, az előző évről áthúzódó támogatási kötelezettség is.

Első pillantásra különösnek tűnik, hogy az uniós csatlakozás előtti utolsó teljes évben a tárca kevesebb pénzt kíván fordítani az agrárberuházások támogatására, mint korábban. A tárcánál ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozták, hogy az időközben beindult Sapard-program forrásaival együtt több mint 15 százalékos a növekmény. Igaz, a rendelkezés szerint a „hazai” keretből csak olyan címeken lehet szubvenciókra pályázni, amelyekre a Sapard-programban nem.

Maga a rendelkezés a korábbi hírekhez képest sok újdonságot nem tartalmaz. A jogalkotók láthatóan igyekeztek minél több elemet beleépíteni az Európai Unió jelenlegi szabályozásából. Lényegesen egyszerűsödött a földalapú támogatások rendszere. Eltűnt a szabályozásból a kisebb termelők előnybe hozását célzó, az igénylésekre vonatkozó háromszáz hektáros területi határ, s a támogatás gyakorlatilag csak az unióban gofnövényekként emlegetett kultúrák (gabonafélék, olajos növények, fehérje- és rostnövények) termeléséhez igényelhető. A szubvenció mértéke általában hektáronként hétezer forint, családi gazdálkodók számára kilencezer forint. (Az utóbbi termelői kör számára ez visszaesést jelent, mert tavaly tizenhatezer forintot kaptak.) Kivételt jelent a rizstermelés, amelyhez hektáronként 35 ezer forint jár.

Külön kategóriát képeznek az idén a legkisebb gazdálkodók: az 1-3 hektár közötti területet művelő termelők hektáronként tízezer forint általános támogatást igényelhetnek, ha ezzel párhuzamosan minden egyéb támogatási formában való részvételről lemondanak.

Megszűnik viszont – illeszkedve az Európai Unióban alkalmazott rendszerhez – a termeléshez felvett, éven belüli hitelek kamattámogatása. A szakminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy az agrárkonszolidáció elkezdésére egyebek mellett azért is volt szükség, hogy a termelők zöme megszabadulhasson a napi gazdálkodást megnehezítő hitelterhektől, hiszen a közelgő EU-csatlakozás után az egyszerű termelési kölcsönök állami finanszírozására nem lesz lehetőség.

Tamás Gábor - NSZ

   « vissza

Föoldal mail