CIKKEK

Némán az unióba

2003. 09. 27.

Május 1-jétől a magyar is hivatalos nyelvnek számít az unióban, ám megfelelő idegennyelv-tudás nélkül egyetlen magyar nem fog sem tanulni, sem munkát vállalni, sem vállalkozni az EU-ban. E téren meglehetősen rosszul állunk: tíz magyarból csak kettő beszél idegen nyelvet, nyolc „némán” megy az unióba.

Ezzel az adattal sereghajtónak számítunk a velünk együtt most csatlakozó országok között is. A 15 éven felüliek körében hazánkban beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet: 100 magyarból 30 valamilyen idegen nyelvet, ebből 25 pedig az öt nagy nyugati nyelv egyikét. Egy nemrég készült felmérés még ennél is lesújtóbb adatokkal szolgált: nyolcadikos diákokkal olyan egyszerű mondatokat próbáltak meg lefordíttatni, mint „kérek egy pohár vizet”, vagy „egy csoporttal vagyok itt, de eltévedtem”. Nos, a felmérés tanúsága szerint minden harmadik diák szomjan halna, 29 százalékuk pedig, legalábbis, ha a nyelvtudásán múlna, nem találna vissza a társaihoz. Az „inkább narancslét kérek, ha van” mondatot 30 százalékuk tudta lefordítani, 51 százalékuknak nem sikerült a szó szerinti fordítás, 19 százalékuknak pedig a mondat túl bonyolult volt.

Az Európa Tanács kezdeményezésére Európa-szerte a nyelvek különbözőségét ünnepelték tegnap. Az oktatási tárca célja, hogy öt év múlva ne legyen olyan középiskolás, aki használható nyelvtudás nélkül hagyja el az iskolapadot. Ezért tegnap hivatalosan is elindították a Világ-Nyelv Programot.

Jövőre a középiskolák nyelvi előkészítő évfolyamokat indíthatnak, ahol a diákok az időkeret 40 százalékában, de legalább heti 11 órában idegen nyelvet tanulnak. A nyelvi előkészítő évfolyamokon való részvétel nem kötelező, mint ahogyan az is csak ajánlás, hogy a középiskolák legalább heti öt órát fordítsanak az első idegen nyelv oktatására.

Varga Dóra - Népszabadság

   « vissza

Föoldal mail