A szombati lett referendummal véget ért az a „voksolási maraton”, amelyet az Európai Unióhoz jövő májusban csatlakozó tíz tagjelölt közül az idén március óta kilencben rendeztek meg. A sorból kimaradt Ciprus, a szigetországban ugyanis nem írtak ki népszavazást a kérdésben.

Az elmúlt több mint fél évben megtartott referendumok igen érdekes eredményeket hoztak. Az EU-csatlakozás ügye a több mint kilencven százalékos Máltát kivéve nem igazán mozgatta meg az egykori kommunista országok lakosságát. A legalacsonyabb részvételi arányt – nem kis meglepetésre – a leginkább EU-pártinak tekintett Magyarországon regisztrálták. A negatív magyar példa hatására több tagjelölt államban – például Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában – úgy döntöttek, hogy két-két napot biztosítanak a választóknak voksaik leadására.

A három balti állam közül a legmagasabb részvételi arányt Lettország produkálta, ugyanakkor az EU-tagságra „igennel” legtöbben Litvániában szavaztak. Az uniós csatlakozást közel hasonló arányban támogatták Észtországban és Lettországban. Elemzők szerint a lettek többsége az uniós tagságot a szovjet hatalom után az „Európába való viszszatérésnek” tekinti. Ugyanakkor nem lebecsülendő azon euro-szkepticisták száma, akik az EU-t ugyanolyan bizalmatlansággal kezelik, mint az egykori Szovjetuniót, s úgy gondolják, Brüsszel túl messze van ahhoz, hogy foglalkozzon az ország problémáival, ahol a havi átlagkereset nem éri el a 300 eurót – jegyezte meg a Reuters.

Népszabadság