A nyerészkedés és a piacinál kisebb bérleti díjak felszámolására új szerződéseket ajánl az állami termőföldek bérlőinek a nemzeti földalap. A módosítások fejében felkínálja, hogy tíz év jogszerű használat után közös földprivatizációs koncepciót dolgoz ki partnereivel. A 12 volt állami agrárcéggel külön is tárgyalni kívánnak.

Heteken belül új szerződéses ajánlattal keresi meg az állami termőföldek bérlőit a nemzeti földalap (nfa) – értesült a Világgazdaság. A változtatások hátterében alapvetően az áll, hogy a szervezet egységesíteni akarja a területek földhasznosítási feltételeit. A módosítások mintegy 450 ezer hektárnyi termőföldre terjednének ki, és 1100-1200 bérlőt – valamennyi, nfa-val kapcsolatban álló természetes és jogi személyt – érintenének.
Információink szerint a földalap az új szerződésekkel arra is törekszik, hogy kiszűrje az úgynevezett alhaszonbérleteket. Utóbbiak lényege, hogy egyes bérlők az állami területeket továbbadják más bérlőknek. Ezt főként az teszi lehetővé, hogy az egykori vagyonkezelők (elsősorban az ÁPV Rt.) által kötött földhaszonbérleti szerződésekben általában a piaci árnál jóval kisebb, kedvezményes bérleti díjak szerepelnek. E megállapodások többsége ma is érvényben van, mivel az ÁPV azok jelentős részét a korábbi földtörvényi szabályozás szerinti maximális időtartamra, vagyis tíz évre kötötte. Számos szerződést 2001-ben, az előző kormányzati ciklusban hosszabbítottak meg. (Az ÁPV 2002 elejétől adta át a területeket az nfa jogelődjének számító, ma végelszámolás alatt álló Magyar Nemzeti Földalap Kht.-nek.)
A mai átlagos piaci földhaszonbérleti díjak aranykoronánként 25 kilogramm étkezési búza árának felelnek meg, miközben az állami földeknél az átlagdíj 15 kilogramm körül mozog – derül ki az FVM-es felmérésekből. A különbözetet tehetik zsebre azok, akik a földeket alhaszonbérletként továbbadják. E viszszásságok megszüntetése érdekében az nfa mostantól előírná: az állami földeknek az eredeti bérlők nevén kell szerepelniük az agrártárca által működtetett földhivatali földhasználati nyilvántartásban. Információink szerint a piacitól eltérített bérletek felszámolását a jövő májusi uniós csatlakozás is megköveteli, mivel a kedvezményes állami haszonbérleti díjakat az EU burkolt állami támogatásnak tekintené, alkalmazásukat pedig határozottan tiltaná és szankcionálná.
A földtörvényi szabályozás értelmében a földalap a haszonbérleti megállapodásokat csak akkor módosíthatja, ha abba a bérlők is beleegyeznek. A szervezet ugyanakkor az általa szorgalmazott szerződéses korrekciókért cserében minden partnerének felkínálja, hogy a haszonbérleti időt a ma lehetséges húszéves maximális időtartamra változtatja. Mint ismert, a maximális bérleti idő a tavalyi kormányváltás után nőtt tízről húsz évre. Az új koalíció ezzel párhuzamosan az ötvenéves rendkívüli bérleti lehetőséget hatályon kívül helyezte.
Értesüléseink szerint további új kedvezményként a földalap garantálná a bérlők számára az uniós támogatások megszerzéséhez szükséges vagyonértékű jogokat. Emellett vállalná, hogy tízéves jogszerű használat után az állami földekre velük közösen dolgoz ki privatizációs koncepciót, ha az akkori szabályozás a vételt számukra lehetővé teszi. Ezzel tehát a valószínűsíthető földpiaci nyitás idejére előnyös helyzetbe hozná a társas vállalkozásokat is. Mint ismert, a földtörvény ma a vásárlást csak belföldi természetes személyeknek engedi meg, társaságoknak nem. A hazai földpiacot azonban a csatlakozási megállapodás értelmében a jövő májusi belépés után legkésőbb tíz évvel liberalizálni kell majd.

VG