A magyar életszínvonal a csatlakozásra váró országok között példátlan mértékben közeledett tavaly az unióshoz: immár a tizenötök átlagának 57 százalékát teszi ki az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt hazai GDP. Szakértők az idei és a következő évekre a felzárkózás lassulását jósolják.

Négy százalékponttal javult tavaly a magyar mutatószám, miközben a térség többi államai csupán 0-2 ponttal tudták csökkenteni az EU-hoz képest meglévő hátrányukat – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. A régiós toplistán ugyanakkor nem történt helycsere – Szlovénia, Ciprus és Csehország továbbra is lekörözi hazánkat. A csatlakozó országok összességében ugyanúgy a tizenötök életszínvonalának 46 százalékán álltak tavaly, mint 2001-ben.
A következő években várhatóan tovább folytatódik az egy főre jutó magyar GDP felzárkózása a tizenötök szintjéhez, ám a üteme lassulhat – véli Forián Szabó Gergely. A CA IB Alapkezelő elemzője rámutat: a hazai gazdaság továbbra is mintegy 2 százalékponttal gyorsabban nő az uniósnál, ám a forint nominál árfolyamának erősödésére ezután nem lehet számítani. A hazai inflációs ráta ugyanakkor továbbra is meghaladja a nyugat-európait, ami Forián szerint az árszínvonal további közeledését és ezáltal a nominál, illetve a vásárlóerő-paritáson számolt GDP-mutató közötti, igen tetemes eltérés csökkenését vonja maga után. Magyarország régiós pozíciója egyelőre nem forog veszélyben, ám Szlovákia és Lengyelország várhatóan csökkenteni fogja lemaradását.
Több jel is utal arra, hogy az idei évtől lassulhat a magyar gazdaság felzárkózásának folyamata. Az ICEG és a Világgazdaság az idén nyáron kiadott konvergenciaindexe szerint Magyarország immár csupán a hatodik helyen áll a felvételre váró nyolc kelet-közép-európai ország között (VG, 2003. június 1., 4. oldal).
Az index – amely a 2002-es tényadatokon, illetve 2003-as várakozásokon alapul – a gazdasági felzárkózás több elemét, illetve azok változási sebességét foglalja össze, így értelemszerűen sokkal átfogóbb, mint az Eurostat által most közölt életszínvonal-mutató. Ugyancsak a magyar pozíció romlását jelzi egy másik – a monetáris, fiskális, reálgazdasági és intézményi felzárkózást mérő – mutatószám: a német DEKA Bank konvergenciaindexe szerint 2002 októberében még 76 ponton állt a magyar gazdaság, ám a júniusi adat már csupán 72 pontot jelez (VG, 2003. július 7., 3. oldal).
Az idei esztendő első negyedében némileg lassult a kelet-közép-európai országok gazdasági növekedése, ugyanakkor a 2,7 százalékos átlag még mindig több mint kétszerese az EU-ban mért értéknek – mutat rá az Eurostat. Magyarország esetében a lassulás pontosan 1 százalékpont volt (3,7-ről 2,7 százalékra), ami nagyjából megegyezik a Szlovéniában és Szlovákiában tapasztalt változással. A lengyel gazdaság ezzel szemben tartotta 2,2 százalékos negyedéves növekedési ütemét, Csehországban pedig enyhe gyorsulást regisztráltak.
Tavaly a magyar gazdaság több ágazatában is olyan folyamatok zajlottak, amelyek regionális összehasonlításban kiemelkedőnek számítanak. Az agrárium termelési értéke az Eurostat kimutatása szerint 8,8 százalékkal zuhant, miközben a hazánkkal együtt csatlakozó államok mindegyikében növekedést mértek e területen. Példátlan mértékben szárnyalt ezzel szemben a magyar építőipar. A majdnem 15 százalékos kibocsátásbővülésnek nyomába sem lép a többi tagjelölt eredménye – Cseh- és Lengyelország például 8-9 százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni.

Takács Gábor - VG