CIKKEK

Olcsóbb sertés, drágább marha

2003. szeptember 1.

Egyes termékekre, így néhány élelmiszer árára lehet ugyan hatással a csatlakozással megváltozó szabályozási és piaci környezet, összességében azonban nemhogy drámai, de még igazán érzékelhető változást sem hoz az EU-tagság a hazai fogyasztók számára – állítják a szakemberek. A kivételek közé tartozik a marhahús és a cukor, amelyek drágulhatnak jövő májustól, felvásárlási áraik ugyanis jelentősen emelkednek az uniós szabályok életbelépésével.

Ám éppígy vannak élelmiszerek, amelyek árára jótékony hatással lehet a csatlakozás. Az unió és Magyarország között zajló áruforgalom többnyire már ma is akadálymentes, a vámok az elmúlt években szinte minden területen leépültek. A kivételt néhány mezőgazdasági termék jelenti, amelyek behozatalát Magyarország a belső piac védelme érdekében a csatlakozás pillanatáig korlátozza. A még meglévő vámok eltörlése májustól a feldolgozóknak és a fogyasztóknak is kedvez: olcsóbb lehet a sertéshús, több zöldségféle, a más EU-tagállamból behozott bor, és drasztikusan csökkenhet az égetett külföldi szeszes italok ára.

A szakemberek szerint általánosságban elmondható, hogy a csatlakozás utáni nagyobb piaci verseny és akadálymentes árucsere inkább fékezi, mint serkenti az áremelkedést. Magyarországon az árak sok területen elmaradnak még – esetenként jelentősen – az átlagos uniós árszinttől. A tagság azonban ezeket a különbségeket nem fogja egyik pillanatról a másikra eltüntetni.

Az árszint az EU jelenlegi tagállamaiban sem egységes, jelentős eltéréseket mutat az országra jellemző életszínvonaltól függően. Az unióhoz 1986-ban csatlakozott Portugália és Spanyolország élelmiszerárai például máig nem zárkóztak fel, megmaradtak a jelentős különbségek mind a termelői, mind pedig a fogyasztói árakban.

Ha a hazai árakat az uniósakkal vetjük össze, kiderül, hogy az átlagosnál is nagyobb a különbség például a marhahús, a kenyér, az alma vagy a burgonya ára között. A magyarországi csirkehús, tej, vaj és margarin viszont már csaknem annyiba kerül, mint az EU jelenlegi tagállamaiban; a portugál árakhoz áll a legközelebb. Igaz ez a magyar sertéscombra és az étolajra is.

A szakértők állítják: nemcsak az élelmiszereknél, de más területen sem kell tartani az árak gyors felzárkózásától. Azt, hogy egy hajvágásért mennyit kérhet a fodrász, elsősorban vevőinek a pénztárcája, másrészt a konkurensek támasztotta verseny szabja meg. Ameddig a kuncsaft nem engedheti meg magának, hogy több tízezer forintot fizessen egy hajvágásért, a fodrász sem emelheti tarifáit a csillagos égig.

Ez persze nemcsak a szolgáltatásokra igaz, ahol egyébként a legnagyobb a különbség a kelet- és nyugat-európai országok között. A legtöbb termék árát főként az országra jellemző bérek, a vásárlók anyagi lehetőségei és a piaci verseny szabják meg. Az árakat tehát nem maga az EU-csatlakozás, hanem a bérszínvonal felzárkózása viszi majd egyre közelebb az uniós árakhoz a következő évtizedekben. Az erősebb verseny pedig csupán jót hozhat a fogyasztók számára.

A tagság önmagában nem okoz majd változást az energiaárakban sem. A magyar háztartásigáz- és áramárak alacsonyabbak még az uniós áraknál, ám a lakosság tehermentesítése érdekében a gázáraknál kompenzációs rendszert vezetnek be az inflációt meghaladó drágulás megakadályozására. Az áramáraknál is foglalkoznak hasonló gondolattal. Többször deklarált kormányzati szándék, hogy csak fokozatosan, több év alatt emelkedjenek a lakossági árak a tényleges piaci szintre.

A valódi piaci versenyre ezen a területen még várni kell. A tavaly elfogadott villamosenergia-törvény már 2003 januárjától megnyitotta a versenypiacot a nagyfogyasztók számára, a gáztörvény pedig 2004 januárjától teszi ugyanezt a legnagyobb gázfelhasználó cégekkel. A lakosságnak azonban továbbra is a hatósági árak alapján kell fizetnie.

Illúzióban ringatják magukat azok, akik azt hiszik, hogy Magyarország EU-csatlakozása után olcsóbban juthatnak autóhoz: a használt autók behozatala jövő májustól sem lesz olcsóbb. Vám már most sem terheli az EU-tagállamokban gyártott és onnan származó modelleket, amelyek sem a magánforgalomban, sem a kereskedelmi forgalomban nem mentesülnek az áfától, a fogyasztási adótól, a forgalomba helyezési illetéktől és a termékdíjtól.

Jelenleg az 1600 köbcentisnél kisebb és Euro 3-as motorral szerelt gépkocsik után tízszázalékos, az ennél nagyobbakra húszszázalékos fogyasztási adót, 25 százalék áfát, egy százalék termékdíjat és egy százalék üzembe helyezési illetéket kell fizetni. Némileg csökkennek majd az unión kívüli országokból importált autók terhei, a nagyobb és közepes gépkocsiknál alkalmazott 43, illetve 23 százalékos vámkulcsokat várhatóan 13 százalékra mérsékelik.

A csatlakozással legrosszabbul a dohányosok járnak. Az EU-belépés miatt az elmúlt másfél évben 53 százalékkal drágult a cigaretta Magyarországon. Brüszszel a csatlakozási tárgyalásokon úgy állapodott meg Budapesttel, hogy 2008-ig ad időt a magyaroknak a jövedéki adó felemelésére. Az unión belül a jövedéki adónak el kell érnie a cigaretta kiskereskedelmi árának legalább 57 százalékát. Az áremelkedés hatására a legkedveltebb árkategóriájú cigarettafélék dobozonkénti ára 18 hónap alatt 285 forintról 365 forintra nőtt, a drágulás pedig folytatódik.

Népszabadság

   « vissza

Föoldal mail