A politikusok számháborúba bonyolódnak arról, melyik kormány segített többet az aszály által sújtott termelőkön. Az érintettek viszont úgy látják jó megoldás sem korábban, sem most nem született a problémára.

Az aszály miatt az elmúlt öt év második legalacsonyabb, 2,95 millió tonnás búzatermését takarították be a magyar gazdák. A szárazság által okozott terméskiesésből eredő ágazati veszteséget az érdekképviseletek 120 milliárd forintra becsülik. Ehhez képest az agrártárca tíz- milliárd forint vissza nem térítendő támogatással és ötvenmilliárd forint kedvezményes hitellel igyekszik mérsékelni a gazdák kárát. A gabonatermesztők előlegként háromezer, a zöldség- és gyümölcsültetvények tulajdonosai pedig hatezer forintot kapnának hektáronként, ám ha a károsultak túligénylik a keretet, az állami segítség tovább csökkenhet, hogy mindenkinek jusson a támogatásból. Ez bizony édeskevésnek tűnik ahhoz képest, hogy búzatermesztéssel foglalkozó gazdálkodók hektáronként 30-40 ezer forint veszteséget szenvedtek el a csapadékhiány következtében.

Németh Imre, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mindenesetre a mundér becsületét védendő hétfőn azt hangsúlyozta: az Orbán kormány 1998 júniusa és 2002 májusa között 1,3 milliárd forintot fizetett ki aszálykártérítés címén, miközben a jelenlegi kabinet alig egy év alatt már 25 milliárd forintnál tart. A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy 1999-ben még a jelenleginél is kevesebb, mindössze 2,6 millió tonnás volt a búzatermés, az Orbán-kormány mégsem adott egy fillért sem az aszálykárok enyhítésére. Németh Imre szerint az elemi károk mérséklésére is többet költött a jelenlegi kabinet elődjénél. 1998 és 2002 között az Orbán Viktor vezette kabinet összesen 12,8 milliárd forintot költött kárenyhítésre, míg a Medgyessy-kormány alig egy év alatt 52,5 milliárdot.

Kétségtelen, a természeti csapásokból bőven kijutott az Orbán-kormánynak is, bár a Torgyán József, majd Vonza András által vezetett agrártárcának inkább a túl sok, mint a túl kevés víz okozott gondot. Volt azonban aszály is. 2000-ben a becslések szerint mintegy százmilliárd forint veszteséget okozott a szárazság az agráriumban. Kárenyhítésre 2000 júniusában hektáronként tízezer forintot ígért a forráshiánnyal küszködő agrárminisztérium, ám végül csupán másfél milliárd forint jutott a károk enyhítésére. Igaz, nem mindenkinek, mivel támogatást csak az egy és háromszáz hektár közötti területen gazdálkodó regisztrált termelők kaptak. Ők az őszi vetésű növények talajműveléséhez hektáronként kétezer, a tavaszi vetések alá indokolt mélylazításra hektáronként háromezer forintot igényelhettek.

A kárenyhítésről folyó mostani számháború a jelek szerint hidegen hagyja a kárt szenvedett termelőket. A jelenlegi kormány által kínált megoldással sem a társas agrárvállalkozások, sem a családi gazdaságok nem elégedettek. – Nincs értelme összehasonlítani, ki segített többet a bajba jutott gazdákon, hiszen a mostani és a néhány évvel ezelőtti helyzet teljesen más – nyilatkozta lapunknak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. A szakember szerint az idei kár nagyságrendekkel nagyobb a korábbi években mértnél, ám a gondokat tovább súlyosbítja, hogy az elmúlt évek mostoha időjárása felemésztette a gazdálkodók összes tartalékát. – Elfogadjuk, hogy nem az adófizetőknek kell megfizetniük gazdák kárát, de az uniós csatlakozás küszöbén nagyobb szolidaritást reméltünk – mondta Horváth.

A főtitkár véleményével egyetért Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke is. A családi gazdaságok érdekeit védő szervezet első embere szerencsétlennek tartja, hogy a kárenyhítésből politikai ügy lett. Számháború folyik, ahelyett hogy a politikusok azt vizsgálnák miért nem tettek semmit az évek óta érzékelhető, a mezőgazdaságot jelentős mértékben érintő katasztrófahelyzetek megelőzéséért. – A gazda annak örül, ha nem szorul rá az állam segítségére, de ha az ágazat ilyen nehéz helyzetben van mint most, akkor olyan kárenyhítést vár, ami megoldja a problémáit – jelentette ki Jakab István.

A két érdek-képviseleti vezető abban is egyetért, hogy nem minden károsult tud hozzájutni az állami forintokhoz. Horváth Gábor szerint az elmúlt három évben olyan sok elemi csapás sújtotta a mezőgazdaságot, hogy a károk megállapításának alapjául szolgáló bázis olyan alacsony, hogy azt nem lehet alulmúlni. Az agrártárca ugyanis csak azoknak fizet, akik az elmúlt három év átlaghozamánál harminc százalékkal kevesebb termést takarítottak be az idén. Jakab István ugyanakkor azt kifogásolta, hogy a bankok fognak dönteni arról, melyik termelő kaphatja meg a 70 százalékos kamattámogatással és 60 százalékos állami garanciával járó ötéves futamidejű hitelt, így végeredményben a pénzintézeteken múlik, melyik gazdaság maradhat életben.

Mihálovits András - Népszabadság