Jelentős piaci átrendeződéseket hozhat a mezőgazdasági termékek kereskedelmében, hogy 2004. május 1-jétől Magyarország is az unió vámrendszerét alkalmazza majd. A harmadik országokkal szemben alkalmazott átlagos mezőgazdasági vámvédelem a jelenlegi 30-ról 17,5 százalékra csökken, és – ellentétben az ipari termékekkel – a jelenlegi tagok vonatkozásában is csak a belépés időpontjától válik teljessé a vámok lebontása.
Míg az ipari termékek esetében immár két éve vámmentesen folyik a kereskedelem Magyarország és a jelenlegi uniós tagálla-mok között, addig a mezőgazdaság területén eddig csak korlátozott koncessziócsere valósult meg. A húsipari termékek uniós kereskedelmét még ma is 40-70 százalékos vámok terhelik, amelyek csak 2004. május 1-jén, a magyar EU-tagság kezdetével szűnnek meg. Nincs kedvezmény, vagy még a kedvezménnyel együtt is magasnak mondhatók a tej , a gabona, a cukor és a bor vámtételei – tájékoztatta lapunkat Répássy Andrea, a PricewaterhouseCoopers menedzsere.
A külső ipari vámok átlagos szintje a belépéssel hétről 3,5 százalékra csökken; a mintegy 12 ezer vámtarifából 5500 mérséklődik, 1500 pedig nő – mondta Várkonyi László, a Külügyminisztérium külgazdaság-politikai főosztályának vezetője. Várkonyi emlékeztetett azonban arra, hogy külkereskedelmének háromnegyedét Magyarország ma is uniós tagállamokkal vagy olyan országokkal bonyolítja le, amelyekkel szabadkereskedelmi megállapodást kötött, vagy amelyek preferenciális rendszerének részei. Változások a tagság elnyerésével az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada és Japán vonatkozásában lesznek, amely országokkal az EU-nak nincsen preferenciális megállapodása.
Uniós csatlakozásunkkal hazánk is részesévé válik az információs technológiai termékek kereskedelméről szóló egyezménynek, amely kölcsönös vámmentességről rendelkezik. Magyarország ugyan tavaly eltörölte a számítástechnikai eszközöket terhelő vámot, ám egyes távközlési eszközök esetében még ma is 10-15 százalékos tarifát alkalmaz.
Szakértők szerint azonban az ipari termékek esetében a várható piaci hatásokat tekintve valójában érdekesebb azokat a területeket szemügyre venni, ahol a vámok nőni fognak. Az EU vegy- és fémipara védettebb, mint Magyarországé, de emelkednek majd a ruházati termékek vámtételei is. Az egyetlen koncesszió, amelyet Magyarország vámügyekben a csatlakozási tárgyalásokon ki tudott harcolni, éppen az volt, hogy a nyers alumínium tarifáját a jelenlegi nulláról csak három év alatt kelljen az uniós hat százalékra emelni.
Sokkal nehezebb lesz az alkalmazkodás az agráriumban. A sertéságazatban például nálunk 50, az unióban 30 százalékos a harmadik országból behozott hús vámja. Magyarország ma a baromfitermékekre is 20 százalékponttal magasabb tarifát alkalmaz, mint a 10 százalékos vámot kivető EU. A baromfiágazatra váró nehézségeket Földi Péter, a Baromfi Terméktanács mezőgazdasági titkára az uniós példával világította meg: az EU is küszködik a brazil, a thaiföldi és a kínai fagyasztott baromfi versenyével. Földi utalt rá, hogy bár ez az olcsó import a friss hús piacát közvetlenül nem befolyásolja, de közvetve a teljes termékskálán lenyomja az árakat. Ráadásul az EU-ban már 35 százalék a feldolgozott termékek aránya a húsipari kereskedelemben, és a termelés – több mint 80 ezer tonnával – nálunk is jelentős.
A környező országok versenye a magyar baromfiágazatot egyelőre nem fenyegeti, de ez változhat, ha odatelepül a nyugat-európai tőke – véli Földi. Hasonló a helyzet az étkezési tojás esetében, ahol Románia és Moldova jelenthet veszélyt, különös tekintettel arra, hogy a szigorú uniós előírások a Kereskedelmi Világszervezet szabályai értelmében nem érvényesíthetőek. A jelenlegi tagok versenye a szakember szerint kisebb problémát okoz majd; már 2000 óta vámmentes a baromfitermékek kereskedelme, és a 120 ezer tonnás magyar exporttal szemben mindössze mintegy 20 ezer tonna az unióból származó import. A velünk együtt belépők közül azonban Lengyelország baromfiipara igen erőteljes, és gondot okozhat a csirkecomb nyomott ára is a térségben – figyelmeztet Földi.
VG
|