Nem a búza lesz az aszály utolsó idei áldozata.Nem sok jót ígérnek a legelő állatoknak a száradó gyepek, sárguló legelők. Van, ahol már faforgáccsal almoznak az aszály miatt kevés szalma helyett.

Az állattenyésztők szűk esztendőre készülnek – mondta lapunknak Demeter János, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Nemcsak a búza, de a szalma is kevés. Normális időjárású esztendőben ilyenkorra már a harmadik lucernavágáson is túl vannak. Az idén csak az első sikerült, s már biztosnak látszik, hogy az egész évi lucernaszéna mintegy 30-40 százaléka hiányzik, ennek értéke meghaladja az ötmilliárd forintot. Hasonló a helyzet a legelőkön, gyepeken. Amint Demeter János beszámolt róla, még a május végi, június eleji szénakaszáláskor sikerült tömegtakarmányt gyűjteni, most viszont már sínylődnek a legelőn tartott állatok. Olyannyira nagy a tömegtakarmány hiánya, hogy a kérődzőket is abrakkal etetik, ami egyrészt drága, másrészt az állatok nehezebben emésztik meg. Megtudtuk azt is, hogy a legnagyobb baj a szálastakarmány hiánya. A széna-, szalmabálák nagy tömegük miatt csak körülményesen szállíthatók, ezért csak nagyon korlátozott a kereskedelmük. Az ínség jeleire utal az is, hogy az Alföldön, Homokhátságon kényszerűségből a silónak szánt száradó kukoricalombot etetik az állatokkal.

Az állattenyésztők szerint mindenképpen az állati termékek emelkedésére kell számítani, hiszen az aszály miatt drágul a takarmány. Makay Györgytől, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkárától megtudtuk, hogy felmérésük szerint, ha szűkösen is, de az idei búza-, árpa-, rozs-, zab- és tritikáletermésből elegendő takarmány készíthető. Makay úgy véli, sok múlik a kukoricán, e növényből ugyanis legalább 4,7 millió tonnás termésre van szükség az ország takarmányellátására. A legfrissebb termésbecslés szerint ennél jóval több, hatmillió tonnát is meghaladó országos termésre számítanak. Más kérdés, hogy milyen áron kerül majd a tengeri az állatok elé. A Budapesti Árutőzsdén a kukorica novemberi jegyzése 35 százalékkal áll magasabban, mint egy éve. A tonnánkénti árkülönbség közel tízezer forint. Makay György szerint, ha ezen az áron kell majd a gazdáknak a takarmányt megvásárolniuk, akkor biztos, hogy sokan abbahagyják a sertéstartást. Létezik az agráriumban egy számítási módszer, amely a kukorica és a hús közötti árarányból következtet a jövedelmezőségre. A jelenlegi húsátvételi áron számolva az állattartó egy kiló disznóhúsért 8,5 kiló kukoricát vehet, holott a megfelelő árarány a 13-15-szörös különbség lenne. Az USA-ban egyébként tegnap a sertéshús kilónkénti átlagos felvásárlási ára 1,38 dollár volt, s a kukorica kilója 8,7 centet ért, vagyis a hús és kukorica arány meghaladta a 15,8-at.

Vermes András, az Agrograin Rt. elnök-vezérigazgatója szerint egyelőre biztatóak az őszi betakarítású növények terméskilátásai, az elmúlt napokban sok helyütt kapott esőt a napraforgó és a kukorica. A külkereskedelmi szakember elmondta azt is, hogy kukoricában mindenképpen megterem az ország szükséglete. Így volt ez 2000-ben is, amikor az évszázad aszályáról beszéltek, mégis ötmillió tonna tengeri termett. Vermes András véleménye szerint, ha a kalászos takarmányok ára a hiány miatt megemelkedne, akkor importálni kell, hiszen esetenként a magyar árszínvonal körül vásárolható gabona az Európai Unióból.

Czauner Péter - Népszabadság