Medgyessy Péter miniszterelnök információink szerint ma, vidéki tájékozódó látogatásán jelenti be, milyen intézkedéseket hajt végre a kormány az aszálykárok enyhítésére. A rendkívülinek ítélt szárazság miatt az agrártárca kedvezményes aszályhitelcsomag meghirdetésére és normatív kárenyhítő támogatások életbeléptetésére tesz javaslatot.

Várhatóan kedvezményes aszályhitelcsomag meghirdetésére és normatív kárenyhítő támogatások életbeléptetésére tesz javaslatot az agrártárca a kormány mai ülésén a rendkívülinek ítélt szárazság miatt – tudta meg lapunk. Értesüléseink szerint a minisztérium legfeljebb ötéves futamidejű új hiteleket tartana indokoltnak a most visszafizethetetlen termelői tartozások kiváltása, átütemezése érdekében. A kölcsönökhöz egyéves törlesztési moratórium, illetve 60 százalékos állami garanciavállalás és 70 százalékos kamattámogatás társulna. A kedvezményes hitelek mellett normatív dotációra lenne jogosult az, akinél a terméskiesés meghaladja a 25-30 százalékot. Ez esetben a veszteségek 30 százalékát térítené meg az állam.
A termelői észrevételek miatt a konstrukció részletei még változhatnak, és egyelőre nem ismertek a támogatási és garanciavállalási keretek sem. Úgy tudjuk, a kormányintézkedéseket ma Medgyessy Péter miniszterelnök jelenti be Hernádon, ahol személyesen is tájékozódik a károkról. Az FVM javaslatai nagyjából megegyeznek azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a mezőgazdasági bizottság MSZP-s képviselői fogalmaztak meg. Ők összességében 15 milliárdos normatív támogatást és 60 milliárdos aszályhitelt szorgalmaztak.
Még többet, „első lépésként” 100 milliárd forintos forrást kér a hasonló nagyságrendűre becsült teljes aszálykár „érdemi kezelésére” a Magyar Agrárkamara és a szövetkezeti érdekképviselet. Az újabb konszolidációról szóló programhoz a szervezetek szerint 15 éves futamidejű államkötvények kibocsátásával kellene előteremteni a szükséges pénzeket, amelyeket kamattámogatásos hitelként kellene továbbadni a gazdáknak, szintén 15 évre. Így az államháztartás hiányát csak a kamattámogatás növelné, amelynek mértéke évi 3-5 milliárd forint lenne. A projekttel először annyi forráshoz kellene juttatni a termelőket, hogy az idén esedékes banki tartozásokat törleszthessék. Ezenfelül forgóeszköz-feltöltést kellene végrehajtani náluk az őszi munkák elvégzéséhez. Harmadik intézkedésként mindezeken túlmenően fontolóra kellene venni, hogy a súlyosan eladósodott vállalkozásokat hosszú távon hogyan lehetne finanszírozhatóvá tenni – vélik a szervezetek.
Más ágazati szakértők legfőképpen azt tartanák lényegesnek, hogy a kedvezményes hiteleket minél szabadabban és minél hosszabb távon használhassák fel a rászorultak. A normatív dotációk korrekt megállapításához azt szorgalmazzák, hogy a kormány lehetőség szerint térjen el a földadóról szóló törvényben rögzített általános előírásoktól. A kártérítés meghatározásakor ugyanis rosszul járnának azok, akik a bázisként szolgáló években (az elmúlt 3-5 évben) is gyengébb termést takarítottak be. A szövetkezeti érdekképviselet gabonatermelői tagozata azt is sürgeti, hogy az FVM léptessen életbe heti huszonöt forintos tonnánkénti tárolási dotációt, és növelje a közraktári hitelek kamattámogatását. A gazdálkodók öntözési dotációt, takarmányvásárlást ösztönző kedvezményes állattenyésztési hitelt, földbérletidíj-csökkentést, valamint vetőmag- és egyéb szabványmódosításokat is indokoltnak tartanának az aszály következményei miatt.
Főbb javaslatok az aszálykárok enyhítésére
>> kedvezményes aszályhitelcsomag
>> kármértéktől függő normatív támogatás >> konszolidációs hitel államkötvény-kibocsátásból
>> tárolási és közraktári támogatások a gabonaféléknél
>> kedvezményes takarmányvásárlási hitel
>> öntözési dotáció, földbérletidíj-csökkentés
>> vetőmag- és egyéb szabványmódosítások

Hazafi László - VG