Az aszály miatti gyenge hozamokra és veszteségeikre panaszkodnak az aratók, akik kárenyhítést várnak a kormánytól. Ennek kipréselésére az agrártárca meg is tette az első próbálkozást, de most úgy tűnik, az éven belüli hitelek átütemezésén kívül csak jelképes segélyt tud kiharcolni. ,,Több mint száz hektárról átlagosan 1,6 tonna búza jött le, de van itt olyan termelő, akinek 720 kiló a termésátlaga" - összegezte múlt szombati aratásának tapasztalatait a HVG-nek egy Pest megyei termelő. A kókai határban a múlt hét végéig a legjobb érték 2,2 tonna volt 1 hektárra vetítve, az eddigi tapasztalatok szerint ezt megközelíteni annak volt esélye, aki az optimálisnak tartott októberi vetés helyett már szeptemberben kiszórta a magokat, mert így azok még kaptak a keléshez elegendő esőt. A rendkívüli szárazságot az alacsony hozamokon kívül az is jelzi, hogy 9 százalék alatti nedvességtartalmat is mértek, miközben 14,5 százalék lenne a megengedett, azaz - ahogy az arató fogalmazott - „gyakorlatilag megégett a búza".
A kókainál némileg azért jobb lesz az országos átlag, bár ezzel sem túl boldog senki. A gabonapiaci feldolgozók és kereskedők érdekeit képviselő Gazdaszövetség (GSZ) 3,2 millió tonna búzát, azaz a tavalyinál 300 ezer, a tavalyelőttinél pedig 1,1 millió tonnával kevesebbet vár. „Hosszú évek tapasztalataira hagyatkozva az arany középutat követtük a becsléskor, figyelembe véve, hogy az agrártárca 3,5 millió, a termelők pedig 2,8 millió tonnás búzaterméssel számoltak nyilatkozataikban" - mondta a HVG-nek Makay György, a GSZ főtitkára. Így - különösen annak figyelembevételével, hogy az előző aratásból megmaradt úgynevezett átmenő készlet a szokásosnál nagyobb - a GSZ azzal számol, hogy körülbelül 400 ezer tonnát exportálni is lehet. A környező országokban gyenge a termés, még a korábban külpiaci konkurenciát jelentő Ukrajna is bejelentkezett a magyar búzára, azaz ebben a szezonban nem kell a tengerig eljuttatni az árut.
Az elmúlt évek számháborúinak a gabona beárazása volt a tétje, most ez kevésbé jellemző, mivel mindenki tisztában van az aszály (HVG, 2003. június 21.) okozta károkkal. 100-200 ezer tonna nem oszt, nem szoroz, talán ennek is köszönhető, hogy a termelők azóta módosították becslésüket. „Most a 3 millió tonna tűnik reálisnak, bár ha meglesz a 3 tonnás átlaghozam, a GSZ-nek lesz igaza" - utalt az 1,18 millió hektáros vetésterületre Guba Mihály, a Gabonatermesztők Országos Választmányának (GOV) elnöke. Információi szerint a Jászságban 2 tonna körüli a hozam, Fejérben viszont 3,5 tonna, ott azonban egy átlagos évben 5 tonnánál többet is hoz egy hektár. Jellemző, hogy nem csupán az országon belül, de egy adott területen is nagy a szórás, előfordul, hogy az út két oldalán lévő táblák között hektáronként 2 tonna a különbség.
A saját, kisújszállási tábláin is arató Guba 2,4 tonnás hektáronkénti hozamot könyvelhetett el ott, ahol tavaly 3,8 tonna volt az átlagtermés. „Takarmánybúzának adtam el az egészet, mivel 20-22 százalék volt benne az apró szem, és csak ezer forinttal fizettek érte kevesebbet, mint az étkezési búzáért" - érzékeltette a kialakult furcsa árarányokat a GOV-elnök.
A máskor javítóbúzának használt, 40 százalék körüli sikértartalommal azért nagy luxus lenne a takarmányba bekeverni a búzát. Sejti is mindenki, hogy a tonnánként 24 ezer forintért felvásárolt gabona némi rostálás után ismét étkezési jelzőt ölt magára, és exportra megy. Oda ugyanis - a belföldi 2 százalékkal szemben - 10 százaléknyi méret alatti szemet is elfogadnak a vevők. Nem világos egyelőre ugyanakkor, mit kezdenek a felvásárlók az idei szezonra jellemző másik minőségi problémával, nevezetesen azzal, hogy nem jó a most aratott búzából gyúrt tészta „terülékenysége". A tésztának a saját súlya által okozott szétlapulását jelző mérőszám arra utal, milyen szilárd szerkezetű a sikér. A nagy terülékenység azt jelzi, hogy nincs tartása, az ilyen alapanyagból készült kenyér lapos lesz, amit adalékanyaggal sem tudnak korrigálni.
Személyenként havi 80-100 forinttal többet kell majd ősztől lisztre, illetve sütőipari termékekre költenie az átlagos magyar fogyasztónak - számszerűsítette az idei gyenge búzatermés miatt a fogyasztókat sújtó várható áremelkedést a GSZ múlt heti prognózisa. Kérdés, hogy a Budapesti Árutőzsde jelenlegi - az augusztusi határidőre tonnánként 30 ezer forint körüli - áraiból kalkulált kilónkénti 10-15 forintos lisztáremelkedést el tudják-e ismertetni a piaccal a malmok. Ezt megkönnyítené nekik, ha megszületett volna a malomipari rendtartás, amit a sokszereplős iparágon belül már sikerült elfogadtatni (HVG, 2003. március 22.), a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) azonban, úgy tűnik, időhúzásra játszik az ügyben. A francia mintára kidolgozott, a kapacitások leépítését lehetővé tevő, irányárral operáló piacszabályozást az FVM ígérete ellenére sem tette magáévá, s mint a GSZ javaslatát küldte ki Brüsszelbe, de mivel az Európai Unió nem érdekképviseletekkel tárgyal, vélhetően nem is foglalkoznak vele.
A molnárok e problémája pedig nyilván nem érdekli a búzatermelőket. Ők most azzal vannak elfoglalva, hogy vajon sikerül-e kicsikarniuk a kormányból némi kárenyhítő apanázst. Mivel most tonnánként 25 ezer forintos ajánlattal álltak elő a felvásárlók, a GOV számításai szerint pedig 110 ezer forint a hektáronkénti önköltség, könnyen kiszámítható, hogy az eddigi aratási mérleg: hektáronként több mint 30 ezer forint bukás. Ezt szépíthetné, hogy a HVG által megkérdezett termelők közül többen is 80-90 ezer forint önköltségről számoltak be, de nem volt köztük olyan, aki egyúttal 2 tonnánál magasabb hozammal dicsekedhetett volna.
Bár korábban Németh Imre földművelésügyi miniszter a büdzsé nehéz helyzetére hivatkozva arról beszélt, hogy a termelők csupán hitelátütemezésre számíthatnak, a múlt heti kormányülésre az FVM bevitt egy aszálykárenyhítő javaslatot is, a HVG információi szerint nem túl nagy sikerrel. A végső döntést két hét múlva hozza meg a kabinet, de az FVM-nek addig jelentősen át kell dolgoznia javaslatát. Azt a miniszter már a Magyar Agrárkamara múlt keddi küldöttgyűlésén megszellőztette, hogy az éven belüli hiteleket, amelyeket a termelők elegendő árbevétel híján nem tudnának visszafizetni, ötévessé alakítanák át. Ez a HVG információi szerint két változatban is előkerült: az egyik 70-70 százalék kamattámogatást, illetve állami garanciát, a másik pedig garancia mellett 100 százalékos kamattámogatást írna elő. Az első változat mellé ugyanakkor a terméskiesés 15 százalékának megfelelő vissza nem térítendő támogatást is megpróbált elfogadtatni az FVM. Ennek meghatározásakor azonban meglehetősen vastagon fogott a minisztériumi ceruza: a tárca szerint kieső közel 1,5 millió tonna kalászos gabonára jutó árbevételt a búza tonnánkénti 23 ezer forintos irányárából kiindulva szabta meg 32-35 milliárd forintban, s nem számolt azzal, hogy a learatott gabonáért viszont többet kaphatnak a termelők. Szakértők egyébként úgy vélik, hogy az aratás után a 27 ezer forint körüli tonnánkénti árat is megadják majd a búzáért. A szőlőt károsító tavaszi fagykárral, illetve a kukorica, napraforgó és a cukorrépa aszály miatti terméskiesésével is számolva pedig már 100 milliárdos árbevétel-elmaradás jött ki az FVM-nek, amit a kormány sokallt.
Elképzelhető, hogy múlt pénteki sajtótájékoztatóján már egy másik variációról szólva említette a miniszter: a „jelentős" kárt szenvedettek számíthatnak a kormányzati segélyre. Utóbbi mértékét nem határozta meg, csupán arról beszélt, hogy az FVM értelmezésében az 50 százaléknál nagyobb terméskiesést nevezik jelentősnek. Akkor viszont a tárca eredeti terveihez képest még akkor is jóval kevesebb pénzt tud kicsikarni a költségvetésből, ha a 15 százalékos mértéket megemelik. A Németh Imre által is emlegetett, a földadóról szóló törvény szerint ugyanis úgy kell meghatározni a terméskiesést, hogy az utóbbi három, elemi csapástól mentes év átlagához kell viszonyítani, s e számítás alapján csak az 1,9 tonnánál kevesebb búzát betakarítók számíthatnának valamilyen segítségre. „Ez cinikus hozzáállás, nyilvánvalóan az a célja, hogy minél kevesebbet kelljen fizetni" - kommentálta a javaslatot Guba a HVG-nek. A szövetkezeti érdekképviselet keretein belül működő GOV egy - még a jövő heti kormányülést megelőző - fórumra invitálná a minisztert. A gazdakörök viszont ennél tovább mennének, s miután nem kaptak választ felvetéseikre Medgyessy Péter kormányfőtől, már elkezdték szervezni a megyei demonstrációs bizottságokat, s ha a kormány nem enyhíti érdemben az agrárkárokat, akkor - ahogy Jakab István, a gazdaköri szövetség országos elnöke a HVG-nek fogalmazott - „elindulunk Budapest és a határok felé".

HVG