A csapadékadatok ismeretében nem csupán aszályról, hanem természeti katasztrófáról beszélhetünk a mezõgazdaságban. A szárazságnak ráadásul az elmúlt hónapok honi földrengéseihez hasonlóan megyénk az epicentruma - hangzott el tegnap azon az országos gazdafórumon, amelyet a Mezõgazdasági Vállalkozók megyei érdekvédelmi szövetsége szervezett Szolnokon. Az eseményen a szaktárca vezetõje is részt vett, aki a tanácskozást megelõzõen Jászapátiban tartott határszemlét.
Az aszálykárok felmérésére a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, dr. Németh Imre Jászapátiba látogatott tegnap. A helyi 2000 Mg. Rt. búzatábláin személyesen gyõzõdött meg a szárazság okozta károk nagyságáról.
- Az ország 14 megyéjében három tonna hektáronkénti búzatermés várható, míg három megyében - közöttük Jász-Nagykun-Szolnokban - két tonna alatti a terméshozam - állapította meg a szaktárca vezetõje, hozzátéve: az ország kenyere biztosított annak ellenére, hogy a tavalyi gyenge termésnél is egymillió tonnával kevesebbet takaríthatnak be. A határszemle után, újságírók elõtt kijelentette: a holnapi kormányülésen konkrét döntést hoznak a támogatás nagyságrendjérõl, a segítségnyújtás módjáról. Rámutatott, hogy a termelõket az elszenvedett károk arányában kívánják kisegíteni. A szaktárca vezetõje szerint hazánkban mintegy százezer termelõt érintett valamilyen mértékben az aszály.
A szerdai kormányülés elõtti utolsó segélykiáltás - így foglalta össze a tegnapi országos agrárfórum összehívásának okát és célját a program bevezetõjében Horváth Gábor, a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. Nagy bajt jelez, ha a szervezet Szolnokon tart tanácskozást - folytatta a gondolatot egy négy évvel ezelõtti válságmegbeszélésre utalva a MOSZ Gabonatermesztõ Tagozatának vezetõje. Guba Mihály szerint az aggodalom jogos, hiszen tavaly októbertõl márciusig 70-80 milliméterrel kevesebb csapadék hullott az országban, mint a sokévi átlag.
A hiányt a márciusi átlagosan hat és az áprilisi tizennyolc milliméter esõ csak fokozta. Mindez a megszokottnál május óta 7-8 fokkal magasabb napi középhõmérsékletekkel együtt az utóbbi fél évszázad legpusztítóbb aszályához vezetett. Nem csupán szárazságról, természeti katasztrófáról beszélhetünk tehát - hangsúlyozta a vezetõ -, amely felmérések szerint eddig több mint 100 milliárd forint kárt okozott az agráriumnak. S bár az ország kenyere mégsem kerül veszélybe - indokolatlanná téve ezzel a beígért kenyéráremelést -, halaszthatatlan a csõd szélére került termelõk megsegítése.
Ezen belül is kiemelt figyelmet érdemel megyénk, amely az utóbbi hónapok hazai vonatkozású földrengései mellett az idei aszály epicentrumaként is számon tartható - vélekedett a programot szervezõ érdekvédelmi szervezet elnöke. Dr. Tajthy József némi iróniával úgy fogalmazott: a jelenlegi helyzet mindenesetre megoldja a tejfelesleg levezetésével kapcsolatban korábban felmerült gondokat. A honi szarvasmarha-állomány fenntartásához ugyanis nem termett elegendõ takarmány. A szakember szerint rendezésre szorul a gazdák hitelállománya, és javítani kellene a tárolás feltételein is, mert különben az erõs forint következményei és az uniós csatlakozás terhei kilátástalan helyzetbe sodorják a mezõgazdaságból élõk tömegeit. Ettõl függetlenül nem alamizsnára, hanem a rendkívüli körülmények rendkívüli kezelésére van szükség.
A beszámolókat a résztvevõk olykor indulatoktól sem mentes hozzászólásai követték, amelyek végén a fórum vendége, dr. Németh Imre válaszolt a felvetett gondolatokra. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyebek mellett hangsúlyozta: a kormány folyamatosan tájékozódik a károkról. A gabonafélék végéhez közeledõ betakarítása azonban eddig meglehetõsen eltérõ adatokkal szolgált. Mindenesetre tény, hogy a veszteségek súlyosak, és országosan mintegy 300 ezer tonnával még a korábbi - hárommillió tonnáról szóló - termésbecsléseket is alulmúlja a valóság. A kárenyhítés tehát indokolt, a miniszter pedig a tárca ez évre még felhasználható igen szûkös, 18 milliárd forintnyi költségvetési tartalékai ellenére is érdemi segítséget ígért. Ám aláhúzta: ennek részleteirõl a szerdai kormányülés hivatott dönteni.
Dr. Németh Imre értékelése után a résztvevõk közfelkiáltással elfogadták azt a nyílt levelet, amelyben a miniszterelnök személyes közbenjárását kérik az ágazatban kialakult válsághelyzet kezelése érdekében.

A Jászapáti 2000 Mg. Rt. összességében 1500 hektáron vetett gabonát. A betakarítás felénél tartanak, s átlagosan mintegy 1,6-1,7 tonnás búzatermést vágnak le hektáronként. Az elmúlt évben átlagosan 2,2 tonnát tudtak aratni egy hektárról, s már akkor történelmi mélypontról beszéltek. Egy állattenyésztéssel is foglalkozó gazdaságnak nem mindegy, hogy milyen a felhasználható szalma. Ezen a téren is elszomorító a kép: van, ahol egyáltalán nem tudnak bálázni, de máshol is nagyon kevés (0,5-0,7 tonna/ha) a mennyisége. A szálastakarmányok szintén katasztrofális képet mutatnak, szénából úgy fél tonnát tudnak gyűjteni, míg lucernából 1,8 tonnát hektáronként. Mindez negyede az átlagos években megszokott mennyiségnek.

BANKA CS.-BUGÁNY J. - Új Néplap