Magyarország és a többi tagjelölt a koppenhágai csúcstalálkozó végéig tovább harcol a csatlakozás jobb pénzügyi feltételeiért – derült ki a tegnapi, külügyminiszteri tárgyalási fordulón. Hazánk elégedett az agrárkvótákkal és több más, nemrég elért belépési feltétellel. A mostani tagállamok is csak a dániai csúcsra lesznek készen végsõ ajánlatukkal.

Az Európai Unió soros elnöke, Dánia tegnap Brüsszelben konkrét számokkal pontosított tervekkel várta Brüsszelben a tagjelöltek külügyminisztereit, akik külön-külön tárgyaltak dán kollégájukkal, és Günter Verheugennel, az unió „kormányának” bõvítési biztosával. Mint ismeretes, a dán elnökségi javaslat sem végleges, mert néhány mostani tagállam, fõleg Németország, sokallja a tíz, 2004. május elsején belépõ országnak kínált pénzügyi feltételeket. Tegnap abból indultak ki, hogy a csütörtök-pénteki, koppenhágai uniós csúcsértekezleten végül is lényegében érvényben marad a dán terv, és azt a belépõk elfogadják. De tegnapra az is kiderült, hogy hazánk és a többi tagjelölt egészen a csúcs végéig harcolni kíván a jobb feltételekért.

Kovács László magyar külügyminiszter elmondta: a közvetlen mezõgazdasági támogatásokat a 2004-es induló szintrõl – ez a mostani uniós gazdáknak adott pénz egynegyede – negyvenöt százalékra akarjuk kiegészíttetni, részben saját forrásból, részben uniós keretek átcsoportosításával. Így az agrártámogatások kiegyenlítõdésének ideje is rövidülne. A másik magyar igény az, hogy a 2005-re és 2006-ra tervezett magyar–uniós fizetési mérleg kedvezõbb legyen. A 2004-es év ugyanis rendben van, a nettó többlet 270 millió euró lesz. Elfogadható a határõrizet erõsítésére (három évre) ajánlott 148 millió euró is. Kovács szerint a visegrádi négyek alapvetõen közös álláspontot képviselnek, de a sajátos nemzeti igényeik is vannak. Koppenhágában az úgynevezett horizontális, vagyis mind a tíz belépõre összesített pénzügyi feltételekrõl folyik majd az alku. – Semmi sem biztos, csak az, hogy mindenki meg akar egyezni – mondta.

A külügyminiszter szerint a sajátos magyar érdekek érvényesítése jól sikerült a véghajrában. A külföldiek földtulajdon-vásárlása szükség esetén újabb három évvel, 2014-ig korlátozható, az agráriumban tisztes termelési kvótákhoz jutottunk, és a közvetlen kifizetések negyvenöt százalékos mértéke is elfogadható versenyfeltétel, ha figyelembe vesszük, hogy a hazai termelési költségek egy ideig alacsonyabbak maradnak, mint nyugaton. Nagy eredmény, hogy – ha minden jól megy – jogot kapunk a gazdák hazai támogatási szintjének fenntartására. Sikerült levédeni a pálinkát és a tokajit. Megkaptuk a 24 helyet az Európai Parlamentben. Kovács hozzátette, furcsa volna, ha ezt a mostani ellenzék kevesellné, hiszen hat hónappal ezelõttig, négy éven át õk voltak kormányon, és pontosan tudják, kikkel és mirõl alkudoztak. A Népszabadság kérdésére válaszolva hangsúlyozta: a magyar agrárium nem vesztese, hanem az egyik nyertese lesz a csatlakozásnak. Minden jel szerint sikerül a tejtermelési kvótában is kedvezõ eredményre jutni. Ha a koppenhágai csúcson az unió tejkerete nõ, akkor hazánk is arányosan nagyobb részesedést kér a támogatott termelhetõ mennyiségbõl. Szanyi Tibor földmûvelésügyi és vidékfejlesztési államtitkár lapunknak így indokolta, hogy hazánk elfogadta a többi agrártermék kvótáját: – Álmainknál kevesebbet, de a korábbi uniós ajánlat szigorú „realitásainál” többet értünk el. Senkinek semmit nem kell levágnia, abbahagynia. Sõt már a csatlakozás elsõ évében a magyar agrárium körülbelül másfélszer nagyobb, 310 milliárd forint körüli forráshoz jut. A SAPARD-hivatal rendben van, a birtokregiszter elkészítése áprilisra befejezõdik.

A tagjelöltek közül elsõként Ciprus, Észtország és lényegében Szlovákia is elfogadta a dán pénzügyi csomagot és lezárta a csatlakozási tárgyalásokat. Magyarország és Szlovénia is elfogadta a dán csomagot, kivéve a még rendezetlen pénzügyi kérdéseket. Lengyelország és Málta jelezte, hogy számukra a dán ajánlat is kevés. Három ország, a lengyelek, valamint Lettország és Litvánia tegnap késõ este újabb tárgyalási fordulót kért külön igényeinek áttekintésére. A csehek is utolsónak maradtak egy nem pénzügyi fejezet lezárásában: Prága és Berlin vitája miatt Csehország még mindig nem zárta le a közlekedési fejezetet.

A késhegyre menõ viták ellenére mindenki biztosra veszi, hogy az utolsó pillanatban – esetleg a csúcstalálkozó meghosszabbításával – Koppenhágában meglesz a teljes kiegyezés, megtörténik a keleti bõvítés ünnepélyes bejelentése. Lényegében a németeken múlik, hogy pontosan milyen anyagi feltételek alakulnak ki.

Füzes Oszkár - Népszabadság