Kritikus helyzetbe sodorhatja a hazai tejgazdaságot a múlt heti luxemburgi uniós agrárreform-megállapodás az intervenciós árak csökkentése miatt. Az egységes farmtámogatási rendszer bevezetéséről szóló EU-s döntés arra sarkallhatja Magyarországot, hogy 2004-től a "szabályozási filozófiájában" hasonló, egyszerűsített dotációs mechanizmus mellett határozzon az uniós pénzek lehívása érdekében.
Még inkább kritikus helyzetbe hozhatja a hazai tejgazdaságot az uniós csatlakozás után a közösségi agrárpolitika reformjáról született megállapodás -- állítja Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet főigazgatója. A többi agrárágazat csatlakozási esélyei gyakorlatilag nem változtak. A tejpiacon a feszültségek abból származhatnak, hogy az uniós elhatározás értelmében több lépcsőben, 15-25 százalékkal csökkennek a szektor szabályozásához kötődő intervenciós árak. Ez a kilátásba helyezett kompenzáció ellenére a tejtermelésben fokozhatja a hatékonysági gondokat, amelyek Magyarországon már most is komoly értékesítési nehézségeket okoznak.
Az EU-s reformtörekvéseket alapvetően az ösztönözte, hogy a termelés piacosabbá váljék -- mondta Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. Halmai Péter, a gödöllői Szent István Egyetem professzora szerint azonban e téren az eredeti elképzelésekhez képest a tárgyalási kompromisszumok visszalépést hoztak. Ez hosszú távon Magyarország szempontjából nem kedvező, mert nekünk az az érdekünk, hogy a kap-rendszer minél tovább fennmaradhasson. Márpedig az engedményekkel megmaradhatnak vagy nőhetnek az uniós és a világpiaci árak közötti különbségek, ami a kap fenntarthatóságát gyengítheti.
Összességében ugyanakkor az elhatározások így is kedvező változásokat hozhatnak, még ha a reform a korábbi várakozásoknál kisebb léptékű is -- vélte Halmai. Hozzátette: rövid távon pedig a konstrukció magyar szempontból egyáltalán nem tűnik rossznak. A hazai termelők például előnyösnek tartják, hogy a gabonafélék intervenciós ára nem csökken. Más oldalról viszont ez azt is jelenti, hogy az állattenyésztés versenyképességét meghatározó takarmányárak sem mérséklődnek -- hívja fel a figyelmet Udovecz.
Szakértők kedvező döntésnek ítélik, hogy az évi 5 ezer eurónál több támogatást kapó gazdák fokozatos dotációcsökkentése nem vonatkozik majd az újonnan csatlakozókra, amíg azok nem érik el az EU-s támogatási szint száz százalékát. (Mint ismert, az Unió a közvetlen kifizetések 25 százalékát folyósítja csak 2004-ben, és az arányt -- 30 százalékos nemzeti kiegészítés mellett -- tíz év alatt kívánja száz százalékra növelni.) Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára szerint ugyanakkor a pénzek lefaragása Magyarországot a későbbiekben kedvezőtlenebbül érinti majd az uniós gazdálkodóknál a hazai agrárüzemi szerkezet sajátosságai miatt.

24óra