Az agrártárca és a tejtermelők közötti egyeztetés százmillió liter felesleges tejelhelyezéséről még mindig nem ért véget.

A tejpiac szereplői úgy vélik, tartalékaik végén járnak. Ebben az évben mintegy 400-430 millió liter tej piacról történő kivonását kell megoldani. Az első fél évben a termelők és feldolgozók saját befizetéseikből mintegy 200 millió litert exportáltak. A hátralévő felesleg eltüntetéséhez a termelők és feldolgozók szerint 5,2 milliárd forint állami támogatásra lenne szükség – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egy korábban kötött piacszabályozási szerződésében erre vállalkozott.
A hét eleji tárgyalás után a tárca vezetői bejelentették, hogy átmeneti intervenció során a minisztérium, a termelők és a feldolgozók egyaránt 1,5 milliárd forintot fizetnének be egy közös intervenciós alapba, és az így keletkezett 4,5 milliárd forint mintegy 90 millió liter tej piaci kivonását tenné lehetővé. Sirman Ferenc, a Tej Terméktanács ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy a piac stabilizálásához szükséges intézkedésekről a találkozón nem született megegyezés, s azóta az FVM saját hozzájárulását kétmilliárd forintra növelte. A terméktanácsi döntés a többlet befizetéséről a jövő heti elnökségi és küldöttközgyűlésen várható, az ügyvezető állítása szerint addig a piac szereplői kivárnak.
Sirman Ferenc azt az információnkat is igazolta, hogy a tejfeldolgozók többsége már levélben értesítette szállítóit arról, ha nem jön létre a megállapodás, a jelenlegi, literenkénti átlagos 72 forintról 60 forintra csökkenti a felvásárlási árat. A tejtermelők legtöbbjét ez veszteségbe kergeti, hiszen az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet számításai szerint egy liter tej előállításának önköltsége, a telepek színvonalától függően, 65–75 forint között mozog.
Ha késik a megállapodás, vagyis megszűnik a piacszabályozás, akkor csak a veszteséggel exportáló vállalatok esetében lehet indokolható a felvásárlási árak csökkentése, hiszen nekik valóban fedezniük kell valamiből a tejegyenértéken számolt literenkénti 52 forintos veszteséget. A többiek azonban az általános árcsökkentés miatt extraprofitra tehetnek szert. Ám a tapasztalatok szerint a feldolgozók az extraprofitot arra használják, hogy – árengedményt adva – erősítsék piacaikat, s a koncentrálódó belkereskedelem miatt az árcsökkentés rövid időn belül teljes körű lesz. A terméktanács ügyvezetője szerint nem járható út, hogy fogyasztóiár-csökkentéssel növeljék a belső fogyasztást. Úgy véli, ezzel csak a sertéspiachoz hasonló kettős árrendszer jönne létre.
A terméktanácsnál attól tartanak, hogy a szaktárca más tervezett intézkedésének végrehajtásával is baj lesz. Többek között megígérték, hogy korlátozzák, illetve megnehezítik a tejtermékek importját, és tízszázalékos pótvámot vezetnek be. Ezzel a nemzetközi szerződésekben rögzítettekkel ellentétesen járnának el.
Az viszont segítene az ágazat legális szereplőin, ha megszigorítanák az évente 150-300 millió literesre becsült belső, ellenőrizetlen tejkereskedelmet . A földművelésügyi minisztériumban megtudtuk, hogy egyes tejtermékek háznál, illetve piacon történő értékesítése nem tilos, ha a portéka, illetve a termelő megfelelő, az állat-egészségügyi hatóság által kiállított dokumentumokkal rendelkezik. Ettől függetlenül előkészítenek egy programot, amely a teljes ágazatot – a kvótával és kvóta nélkül termelőket is – a jelenleginél is szigorúbban vizsgálja.

Czauner Péter - Népszabadság