Bekeményített az agrártárca - ez szűrhető le abból, amit és ahogyan Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára pénteken ajánlatként letett a Tej Terméktanács (TT) asztalára. "Felszólítjuk a feleket, hogy vegyék tudomásul, Magyarországon is piacgazdaság van" - mondta az államtitkár a TT termelői és feldolgozói oldalának címezve mondandóját, hangulatilag is megalapozva azt a bejelentését, amely szerint az FVM hamarosan 72 forintról 68-ra csökkenti a tej literenkénti irányárát. Azaz azt az árat, amit a feldolgozók fizetnek a tej átvételi áraként, s ami jelenleg magasabb az európai felvásárlási áraknál.

Ez alapvetően új elem az FVM eddigi tejfelesleg-kezelési próbálkozásaiban, bár a keménység a korábbi kommunikációban is megjelent: Szanyi néhány nappal korábban egy televízió-műsorban nemes egyszerűséggel haramiának nevezte Kiss Pál Istvánt, a TT elnökét, aki azután a pénteki közös sajtótájékoztatójukon úgy kommentálta a történteket, hogy a fellépés előtti "beszélgetésünket a személyemet érintő kérdésben bocsánatkérésnek tekintem, amit elfogadok". Az irányárcsökkentés bejelentése úgy hatott, mintha az FVM-ben most döbbentek volna rá, hogy évek óta mesterségesen tartják magasan a tej irányárát, holott ez már több kormányzati cikluson átnyúlva tudatos vállalás volt az éppen aktuális agrárkormányzatok részéről. Amit úgy ideologizáltak meg, hogy az Európai Unió felé így kellett megalapozni Magyarország évi 2,8 milliárd literes tejkvótaigényét, azaz azt a mennyiséget, amit az EU tagjaként a magyar termelők szankciók nélkül megtermelhetnek. Ezt egyébként még hazai szakértők is irreálisnak tartották. A TT-t ezek után meglepetésként érte az új ötlet: Kiss Pál István a sajtótájékoztatón úgy kommentálta a 68 forintot, hogy még az év elején is az FVM kifejezett kérése volt a 72 forintos irányár működtetése.

A tárca egyébként a terméktanáccsal februárban kötött szerződésében azt vállalta, hogy ebben az évben az 1,74 milliárd literes termeléshez képest jelentős, 400 millió literre becsült felesleg felét vonja ki a piacról, a TT pedig a tagjai befizetéséből képzett intervenciós kasszából az első fél évben finanszírozza az exporton keletkező veszteséget. Az FVM még márciusban 25 forintot ajánlott a tejkvóta literéért, illetve literenként 10 forintot fizetett az önkéntes termeléskorlátozást vállalóknak. Ez azonban csupán 30 millió literes csökkenést jelent, így a terméktanács tiltakozása ellenére az elmúlt hetekben meghirdetett kötelező kvótacsökkentés után is marad 100 millió liter tejtöbblet a piacon, azaz a TT szerint az FVM nem teljesítette a szerződést (HVG, 2003. május 31.).

E 100 millió liter eltüntetésére kért 5,2 milliárd - azaz literenként 52 - forintot a TT, amivel szemben az FVM múlt csütörtökön 1,2 milliárdot ajánlott. Ehhez képest pénteken már nem lehetett kihúzni az államtitkárból, vajon ez az ajánlatuk érvényben van-e még. Szanyi akkor állt elő az irányár leszállítására vonatkozó ötlettel. A kvótacsökkentésről pedig - amely eddig a tárca feleslegkezelési lépéseinek rendeletekkel is alátámasztott kulcseleme volt - azt mondta, hogy "nem megoldás". Reményei szerint a csökkenő felvásárlási ár majd kiszorítja a piacról a nem hatékony és nem megfelelő minőségű tejet termelőket.

Az európai átlagár az FVM adatai szerint 68 forint, így a tárca is ezt az árat tervezi meghirdetni. Az ötlet ad hoc jellegére viszont nem csupán abból lehet következtetni, hogy gyökeresen ellentétes az akár egy nappal korábbi javaslattal, hanem abból is, hogy Szanyi nem tudott válaszolni a HVG-nek arra a kérdésére, mekkora termeléscsökkenésre számítanak a 68 forintos irányár bevezetése esetén. "Ilyen áron nem keletkezik felesleg" - mondta ugyanakkor az államtitkár az európai helyzetre utalva, amivel elárulta tájékozatlanságát is, mivel a többször szóba hozott EU is küzd a többlettel (lásd Közös tej című írásunkat a 86. oldalon).

"Ez az árcsökkentés a termelők számára elfogadhatatlan" - tolmácsolta a HVG-nek a terméktanácson belüli termelői oldal egyelőre nem hivatalos véleményét Istvánfalvi Miklós, a TT tejesgazdák által delegált elnökhelyettese. Mivel most is felesleg van a piacon, szerinte nem 4 forinttal, hanem a feldolgozók elmúlt napokban tett árajánlatai alapján ennél akár 10-zel is kevesebbet kínálnának a nyers tejért, így nemcsak a leggyengébbek hagynának fel a tejtermeléssel, hanem a szükségesnél sokkal több tehenet vágnának le a gazdák. Akkor viszont végképp felborul a már most is megroggyanni látszó rendszer, amely szerint az első fél évben a termelők és a feldolgozók egyaránt 5,05-5,05 forintot, júliustól viszont már csak 2,15-2,15 forintot fizetnek be minden egyes leadott és feldolgozott liter tej után. Ha összeomlik az ár, nem lesz befizetés, így a TT 3 milliárd forintos banki kölcsönének visszafizetése is veszélybe kerül. Utóbbit még a tavalyi túlköltekezés fedezésére vették föl, s az eredeti tervek szerint a második félévi forintokat a törlesztésre gyűjtenék.

A tejtermelésből kivonandó tehenek számát egyébként 50 ezerben határozza meg az FVM, és a versenyképtelen kistermelőket ösztönözhetné arra, hagyjanak fel a tehenészkedéssel. Míg a jobb tehenek évi 8-9 ezer liter tejet adnak, ezek évi 3-4 ezer litert termelnek, így kiesésükkel 150-200 millió liter tej tűnne el. Hogy mi lesz gazdáikkal, arra most sem ad mást választ az FVM, mint hogy álljanak át húsmarhatartásra, ami már Torgyán József minisztersége alatt is kedvelt szlogen volt. Csakhogy azóta sem sikerült kedvet csinálni az átállásra, vélhetően főleg azért, mert míg a tejből folyamatos árbevétele keletkezik a gazdának, a vágómarháért csupán egyszer fizetnek, addig viszont finanszírozni kell a takarmányozást.

EU-tagként Magyarországon is csak az extra minőségű tejet veszik majd át - érvelt Szanyi a "hulljon a férgese" jegyében meghirdetett irányárcsökkentés mellett. A TT adatai szerint a jelenleg megtermelt 1,74 milliárd liter tejből 170-200 millió liter nem extra, amihez hozzávéve a becslések szerint feketén, kvóta nélkül termelt és értékesített tejet, már meg is van az éves felesleg forrása.

Az FVM adatai szerint a tárca az idén 11 milliárd forintot fordít különböző - például minőségi, illetve kiegészítő kvótatámogatás - jogcímeken a tejágazatra, ami viszont csak annyira elegendő, hogy a termelők ebből fedezzék terméktanácsi befizetéseik zömét. "Ez nem jó üzlet az államnak - mondta a HVG-nek Halmai Péter, a Szent István Egyetem professzora -, hiszen a költségvetési pénz gyakorlatilag a felesleg eltüntetésére megy el." Eközben a termelők piaci alkalmazkodásának hiányát jelzi, hogy a külpiacra vitt felesleg eladásakor az önköltség fele sem térül meg. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet számításai szerint egyébként az utóbbi három évben drámai mértékben, 53-ról 71 forintra emelkedett 1 liter tej önköltsége.

Bár az egymással vitában álló TT és az FVM is az EU-t emlegeti - az előbbi úgy, hogy a jövő májusi belépésig mindenképpen életben kellene tartani a jelenlegi rendszert, az agrártárca pedig olyan értelemben, hogy a most elhullóknak úgysem lenne esélyük az uniós piacon -, kérdés, hogy milyen állapotban éri a csatlakozás a honi tejágazatot. A környékbeli országok lényegesen alacsonyabb - például Szlovákia literenkénti 60 forint alatti - felvásárlási árai elvileg azt is előrevetíthetik, hogy egyes, határ menti feldolgozók onnan szerezzék be a nyers tej egy részét, amibe viszont már valóban nem csak a kistermelők rokkannának bele. A jelenleg sem kihasznált termelési lehetőség és a tejtermelés esetleges csökkenése ugyanakkor felveti, hogy teljesen fölösleges volt az EU-nál kiharcolt 1,93 milliárd literes tejkvótáért folytatott küzdelem, jobban járt volna a magyar agrárgazdaság, ha a szántóföldi növénytermelésben próbál további engedményeket elérni, például a közvetlen kifizetések alapjául szolgáló bázisterület növelése formájában. Erről egyébként éppen Németh Imre földművelésügyi miniszter mondta nemrég, hogy jelenleg 150 ezer hektárral nagyobb területen termelnek gabonát Magyarországon, mint ami után az EU-ban támogatás jár majd.

Kelemen Zoltán - HVG