Az agráriumban uniós felkészítési kormánybiztosra van szükség, s általában is átgondoltabb, szervezettebb és gyorsabb intézményi-közigazgatási építkezést vár el Brüsszel a magyar uniós csatlakozás hajrájában. Budapestnek óriási erőfeszítéseket kell tennie, hogy hozzájuthasson az uniós támogatási pénzekhez. A csatlakozási tárgyalásokon végig éllovas Magyarország a középmezőny végén kullog a szükséges adminisztratív kapacitások terén. – Brüsszelben hagyományosan nagyon jók az unióval foglalkozó magyarok, otthon azonban mintha nem maradna elég erő – vélekednek.
Több uniós illetékes szerint „kellemetlen, hogy mindig Brüsszelből kell rászólni Budapestre: igyekezzen már megcsinálni azt, ami a saját érdeke”. A majdani agrárpénzekhez szükséges jogi és intézményi háttér határidős megteremtéséhez egy külön kormánybiztos kellene – tanácsolja néhány brüsszeli szakértő. Szerintük csak így kerülhető el a hatásköri huzakodás.
Az idő sürget, a júliustól működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal brüsszeli elfogadásához az is kell, hogy mihamarabb megszülessenek különböző működési szabályok, és a valóságban is beüzemelődjön az intézmény. Noha a SAPARD-hivatalt illetően jelentős minőségi fejlődést látnak, ez az MVH feladataihoz képest kevés lesz.
A strukturális (térségfejlesztő) pénzek adminisztrációja terén csupán egy fokkal jobb a helyzet. Itt a tárca nélküli miniszter és az államtitkárság hatásköre elegendőnek tűnik, felkészültségüket kiválónak tartják. Ám a régiókban és főként a kistérségekben nincs elég szellemi erő a sikeres pályázáshoz. Brüsszelben fontolgatják, hogy a jelenlegi tagországokból „ikreket” küldenek majd az új tagállamokba: e szakértők a munkahelyeken társulnak a nemzeti hivatalnok mellé, és szabályosan betanítják. Ennél is nagyobb gond, hogy a pályázatokhoz nem lesz elég anyagi erő sem – a támogatások elnyeréséhez húsz-hatvan százalékos önerőt is kell társítani. Kicsit biztatóbb a tudományos és kutatási pályázatok ügye, mert e téren évek óta uniós szabványban működünk. Azonban a szükséges intézményi fejlesztésre itt is egyelőre csupán tervek vannak.
Kérdésünkre válaszolva Brüsszelben tagadták, hogy szándékosan festenének túlságosan sötét képet. Ezzel előre megmagyaráznák, miért kapnak az újak a régieknél kevesebb pénzt, mondván: úgysem képesek értelmesen felhasználni. Minél szigorúbbak vagyunk, az újoncok annál inkább kénytelenek lesznek szorgalmasak, ötletesek és szabályosak lenni, tehát több pénzhez jutnak. Az elvárásokkal nem a fukarságunkat takargatjuk, ellenkezőleg: azt szeretnénk, ha minél több pénzt adhatnánk a közös kasszából – állítják brüsszeli illetékesek.
Füzes Oszkár - NSZ
|