A hazai szakemberek egyöntetű álláspontja szerint az európai fogyasztóknak nincs miért tartaniuk a magyar élelmiszerektől: azok minden szempontból biztonságosak. Az uniós közgondolkodásban mégis érzékelhető némi óvatosság a csatlakozó országok – köztük hazánk – agrártermékeivel kapcsolatban.

Bár minden hivatalos brüsszeli nyilatkozat szerint a magyar élelmiszer-biztonsági előírások, illetve az ahhoz kapcsolódó ellenőrző rendszerek csaknem száz százalékban megfelelnek az EU-normáknak, gazdáinkat arra is fel kell készítenünk, hogy tevékenységüket e szempontból kissé szigorúbban vizsgálják majd – mondta a minap (persze szigorúan nem hivatalosan) az agrártárca egyik magas beosztású vezetője. Az európai közvélekedésben sokan – főként az immár versenytárssá előlépő uniós gazdatársak – egyelőre ugyanis nem kevés bizalmatlansággal tekintenek a csatlakozó államok élelmiszertermékeire.

A magyar agrárágazat szigorú élelmiszer-biztonsági felügyelete annál is inkább fontos, mert a csatlakozási szerződés egyik záradéka szerint a mostani tagállamok 2004-től három éven át – indokolt esetben – bármelyik újoncot kizárhatják az adott termék egységes piacáról, vagy valamely közösségi jog élvezetéből. A nyugati közvélemény megnyugtatására szolgáló védzáradék célja, hogy „előre nem látható, kedvezőtlen fejleményektől óvja” az uniót. Ezek között kiemelkedő jelentőségű a járványveszély és más, az élelmiszer-biztonsággal összefüggő veszélyforrás.

Günter Verheugen bővítési EU-biztos korábban – brüsszeli tudósítónknak adott nyilatkozatában – határozottan ígérte, hogy a védzáradék nem baltaként, hanem sebészkésként szolgál majd: az adott, konkrétan körülhatárolt hiányosság megszüntetését kényszeríti ki. Az EU a magyar élelmiszer-forgalmazásban eddig elsősorban a fogyasztók tájékoztatásában, egyes hatósági intézkedések gyorsaságában, az ágazati kockázatelemzésben és a terméknyilvántartásban (vagyis hogy az „óltól az asztalig” követni lehessen az élelmiszer útját) látott hiányosságokat. Mindezek megoldásában sokat segíthet a hivatalosan ez év eleje óta működő Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MéBiH), amelynek kialakítása szintén uniós követelmény volt.

Az mindenesetre tény, hogy a bővítés népszerűségének nem tett jót az a – szinte gazdasági háborúba torkolló – járványsorozat, amely alapjaiban rázta meg az európaiak és az élelmiszerpiac viszonyát. Az is kínos tapasztalat volt, hogy az egyébként hihetetlen erőt felmutató EU-adminisztráció heteken át képtelennek bizonyult egy állat-egészségügyi járvány megfékezésére.

Emlékezzünk: 2001 februárjának utolsó napjaiban a száj- és körömfájás éppen akkor tört ki, amikor még a szivacsos agyvelősorvadással (BSE) kapcsolatos fejlemények sem értek véget. Így aztán az uniós gyanakvás részben érthető.

A hazai szakvélekedés viszont úgy tartja, hogy a magyar állat- és növényegészségügy, az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának higiéniai ellenőrzését ellátó szervezeti rendszer csaknem mindenben megfelel az uniós normáknak. A nyilatkozó szakemberek ehhez hozzáteszik, hogy az elmúlt években egyetlen olyan járvány sem ütötte fel a fejét Magyarországon, amelyet Nyugat-Európában csupán eurómilliárdok árán sikerült megfékezni.

Tamás Gábor - NSZ