Reális lehetőség van arra, hogy a csatlakozásig behozzuk a hátrányunkat – jelentette ki az uniós sürgetések hallatán Németh Imre. A magyar miniszter tegnap Brüsszelben először vett részt – aktív megfigyelőként – az uniós agrárminiszterek tanácsülésén. A Népszabadság kérdéseire válaszolva Németh elmondta: a birtok-, gazda- és állatnyilvántartás az ősz elejéig, az egységes számítógépes irányítási rendszer pedig legkésőbb októberig elkészül.

Az Agrárintervenciós Központ és a Sapard-hivatal összevonásával nyáron létrejövő nemzeti kifizető ügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) fogja gondozni az uniós és a hazai támogatásokat egyaránt. Az MVH létrehozásáról már a héten dönt a kormány. A hivatal új székházba költözhet, személyi állományát feltöltik, az irodáit uniós szinten szerelik fel. A miniszter szerint minderre átcsoportosításokból megvan a szükséges szakember és pénz. Emlékeztetett: tavaly az EU reménytelennek látta a magyar agrárium intézményes felkészülését, most viszont Brüsszel elégedett a Sapard-hivatal javulásával, és bizalmát jelzi, hogy több könnyítést és elbírálási gyorsítást engedélyez. – Másfél év alatt négy év munkáját kell elvégezni – állította Németh, aki szerint a csatlakozás előtti Sapard-támogatások növekvő sikere jelzi: a közös agrárpolitikából (KAP) eredő majdani támogatások is utat találnak a magyar gazdákhoz.

Ami a KAP reformját illeti, kérdésünkre Németh elmondta: most már bizonyos, hogy a korábban gondolt radikális változások helyett csak korlátozott, időben is széthúzott módosítások lesznek. Magyarország számára alapvető, hogy a Koppenhágában kialkudottnál ne legyenek rosszabbak a versenyfeltételek, és a közvetlen kifizetések átmeneti időszaka alatt az esetleges uniós támogatáscsökkentés az új tagállamokra ne vonatkozzon. Ha közvetlen kifizetés helyett vidékfejlesztésre kerül át uniós pénzt, akkor az is maradjon az országban. A dotációk csökkentése és átcsoportosítása valóban adjon nagyobb teret a szabad piacnak és a vidékfejlesztésnek, de maradjon megfelelő eszköz a piaci zavarok enyhítésére is – fejtette ki a magyar álláspontot. A középutat képviseljük abban a vitában is, hogy a termelési mennyiségtől elszakadó egységes farmtámogatási rendszer a „történelmi” bázisból induljon ki, vagy területi alapon. Magyarország maradjon egy agrárrégió – kötötte ki Németh arra a javaslatra, hogy az uniós támogatásokat majd esetleg régiók szerint differenciálják. Budapest fenntartaná a földhasználó jogosultságát az uniós pénzekre (egyes tervek szerint a földtulajdonosok kapnák).

Az ülésen felmerült, hogy a dollár gyengülése miatt nehéz helyzetbe került uniós sertéstenyésztők esetleg kapjanak export-visszatérítést. A miniszter úgy véli, hogy a KAP esetleges reformja várhatóan nem befolyásolja lényegesen a magyar gazdák helyzetét. A tegnapi ülés másik fő témájaként felmerült, hogy a génkezelt élelmiszerek vitájában a döntést a termelőre és a fogyasztóra kell bízni: ad, illetve vesz-e ilyen – egyébként szigorúan ellenőrzött – terméket.

Az élelmiszeripar egyes közegészségügyi feltételeit érintő brüsszeli bírálatot Budapest csak részben tartja jogosnak. Magyar szakértők úgy vélik, hogy az unió sok esetben piaci érdekből és nem egészen megalapozottan „kötözködik”.

Az agrárintézmények gyorsabb építését és a pénzügyi felügyeletek szigorítását sürgeti az Európai Bizottság újabb, tegnap közzétett értékelő jelentése Magyarország uniós felkészültségéről. Az úgynevezett monitoring részletei elvben titkosak, holott éppen az érintett kormányok és a közvélemény mozgósítása volna a fő céljuk.

A köztes, sürgető bizonyítványok szerint hazánk a belépők középmezőnyében van. Szlovénia és Litvánia áll a legjobban, Lengyelország a legrosszabbul. A végső értékelés novemberben készül el, ebből lehet majd következtetni arra, hogy fenyegeti-e valamelyik új tagállamot az, hogy kizárják az egységes piac egyes részeiből. Kicsit később tudjuk meg, hogy az agrártámogatások és a térségfejlesztő uniós pénzek átvételére készen állunk-e intézményi, személyzeti és jogi szempontból. Magyarország súlyos elmaradásban van az agrárintézmények kiépítése és szakemberekkel való ellátottsága terén. Rohammunkában kell megcsinálni a számítógépes nyilvántartásokat is.

A pénzügyi ellenőrzésben az EU sürgetőnek találja az egyes felügyeleti intézmények hatáskörének tisztázását, a kormányzati auditálás rendezését, valamint a kormányzati-önkormányzati belső revizorok függetlenségének biztosítását. E nélkül nem látja biztosítva az uniós pénzek „tiszta” felhasználását. A térségfejlesztő alapok átvételére és értelmes felhasználására való felkészülés állapotáról nemsokára külön értékelés készül.

Húsz területen kisebb elmaradás van, jogszabályok és végrehajtási utasítások kidolgozása van hátra. Uniós források szerint e feladatok időben elvégezhetők, ellentétben az agrárintézmények ügyével, „amelynek határidős megteremtéséhez szinte csoda kellene”.

Általánosságban is sürgető a közigazgatási kapacitás növelése, sőt az adminisztráció minőségi fejlesztése a személyi feltételektől az informatikáig. Több hivatalnokra lesz szükség, akiket jobban meg is kell fizetni. A környezetvédelemben elsősorban a helyi hulladékkezelés, a fogyasztóvédelemben piacfelügyeletek erősítése szükséges, ez utóbbi közegészségügyi szempontból is. A külpolitikában kiemelt feladat a kedvezménytörvény teljes mértékű megfeleltetése az uniós normáknak, amit nem hivatalosan az uniós külgazdaság szempontjából is fontosnak tartanak: nem szabad etnikai alapon sem diszkriminálni a személyek (munkaerő), a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásában (ez a négy uniós „alapszabadság”).

Brüsszeli közlések szerint a köztes eredményjelzők alapján mind a tíz csatlakozó megfelelhet a jövő májusi belépés feltételeinek, ám ehhez olykor rohammunkában kell dolgozniuk. Hozzáteszik, hogy a késésekért a belépők csak önmagukat okolhatják: sok felvetés már évek óta ismétlődik, például a Magyarországra vonatkozó kifogások zöme is.

Brüsszeli tudósítónktól - NSZ