Ötletelnek. Az uniós tejtermelési kvóták eltörlését javasolja majd az Európai Bizottság a közös agrárpolitika 2008-ban esedékes legközelebbi közösségi felülvizsgálata során – jelentette ki Mariann Fischer Boel agrárbiztos. Hozzátette: ha az európai tejipar az egyre globalizálódó világgazdaságban érvényesülni akar, változtatni kell az EU jelenlegi tejrendtartásán. A kvóták megszüntetésével a fiatal, dinamikus új gazdák könnyebben juthatnának a piacra, és hatékonyabb termelésükkel nagyobb profitra tehetnének szert. Ehhez most más gazdáktól előbb kvótát kell venniük, és ez komoly költséget jelent a számukra – idézi a biztosi érvelést a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A mai bizottsági ambíciókból az is következhet, hogy akár már 2008-tól megváltozhat a kvótaszabályozás, holott az eddigi szándékok szerint 2015-ig érvényben maradt volna – vélik szakértők. (A közösség 1984-től alkalmazza a rendszert a túltermelés elkerülésére.) Mariann Fischer Boel szerint a kvótákat fokozatosan lehetne felszámolni, így az érintett gazdák többéves átmeneti időszak alatt készülhetnének fel a 2015 utáni helyzetre.
A jelenlegi szabályozás megszüntetése önmagában nem kedvezne Magyarországnak, mivel a hazai termelők ma sem használják ki tejkvótájukat – mondta Istvánfalvy Miklós, a Tej Terméktanács elnöke. A változtatás legfeljebb akkor lehetne előnyös, ha a mai rendszer eltörlésével Brüsszel felszámolná a tagálla-mok között differenciát okozó tejágazati támogatásokat is. Ez utóbbi azonban egyelőre nincs napirenden, így a kvóták megszüntetése most azon tagorszá-
goknak (Német-, Franciaországnak, Hollandiának, Belgiumnak) segítene, amelyek túlteljesít(het)ik a megadott kereteket. A túllépést ugyanis az unió a mai rendszerben illetékfizetéssel bünteti. A kvótán felül megtermelt mennyiségre kilogrammonként 30 eurócent illetéket kell fizetni.
Magyarországnak mintegy 1,8 milliárd kilogrammos beszállítói és 112 millió kilogrammos közvetlen tejértékesítési kvótája van. Előbbi a feldolgozóknak eladott, utóbbi a háztól (a fogyasztóknak) értékesített tejmennyiséget jelenti. A piaci szereplők az 1,8 milliárd kilogrammos kvótát bő nyolcvan százalékban használják ki, ez mintegy 1,5 milliárd kilogrammos éves tejelőállításnak felel meg.
A kisebb termelés hátterében a rossz közgazdasági körülmények állnak: a literenkénti 60–62 forintos idei tejfelvásárlási árak például – állítják az állattartó vállalkozások – a legrosszabbak az EU-n belül. A kedvezőtlen árfeltételekkel magyarázható, hogy a termelés hosszú ideje csökken. A kvóták is értéktelenednek, hiszen a korábbi 30–40 forinttal szemben literenként ma csak 6–20 forintot kell fizetnie a magyar piacon annak, aki legális termelését bővíteni szeretné.
A helyzet visszásságát jelzi, hogy a hivatalos termelési keretek kihasználatlansága ellenére évi 200-300 millió kilogrammnyi tej feketén jut el a vásárlókhoz. Ez azt jelenti, hogy e menynyiséget olyan gazdálkodók állítják elő, akiknek nincs kvótájuk (vagy 2004 óta nem akartak venni). Egyes becslések szerint kétezren lehetnek a piacon. Számukra az agrártárca a közelmúltban felajánlotta, hogy a 112 millió kilogrammos közvetlen értékesítési kvótából – amelyből 98 millió még ma is állami tartalékban van – 70 milliót ingyenesen átad, ha legalizálni kívánják tevékenységüket. A lehetőséggel a legfeljebb öttehenes (30 ezer kilogrammot előállító) kistermelők élhetnek 2007. január 15-ig.
Ma a gazdálkodókat az uniós kvóták sorsánál jobban izgatja, mi lesz a hozzájuk kötődő támogatásokkal a jövő év áprilisától – utalt a sürgetőbb ügyekre Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. A kvótadotációkat ugyanis 2007-től meg kell szüntetni, és más módon kell eljuttatni a tehéntartókhoz. Kilónként 8,10 forintról, összesen tehát évi 15 milliárdról van szó. Ugyanakkor a titkár szerint ma nem látszik, hogy akár az Európai Bizottság, akár az agrártárca tudná a megoldást. A termelők attól tartanak, hogy Brüsszel a pénzeket nem úgynevezett üzemsorosan, hanem a területalapú támogatási rendszerbe olvasztva fizetné a későbbiekben. Ez esetben a tejgazdaságok – amelyeknek általában nincs megfelelő nagyságú földterületük – az eddigi dotációk zömétől elesnének.
Kilenc ország lépte túl a kvótát
Az Európai Bizottság előzetes számítása szerint a 2005/2006-os kvótaévben (áprilistól márciusig) kilenc tagország (Cseh-, Német-, Spanyol-, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Ausztria, Lengyelország, Portugália) lépte túl ún. szállítási tejkvótáját összesen 1,2 millió tonnával, emiatt összesen 376 millió euró illetéket kell befizetniük. (A múlt évben 355 millió eurót tett ki a kivetett összes bírság.) Az idei illetékek több mint kilencven százalékáért, vagyis a legtöbb túltermelésért három tagállam – Olasz-, Lengyel- és Németország – felel.
Magyarország sem az előző, sem az idei kvótaévben nem lépte túl a nemzeti referenciamennyiséget. Minden tagállam két kvótát kap, az egyik a tejipari termékek szállítására, a másik – amelyik mennyiségében jóval csekélyebb – a fogyasztóknak történő közvetlen eladásokra vonatkozik.
A 2005/2006-os időszakban a szállításokra vonatkozóan 135,5 millió tonnás, míg a fogyasztóknak történő közvetlen eladásokra kétmillió tonnás kvótát határoztak meg az EU egészére vonatkozóan.
VG
|