CIKKEK

Nyilvános agrártámogatások

Az ombudsman szerint közzé kell tenni, ki mennyi uniós (és nemzeti) pénzt kap

2006.11.06


Név szerint is megismerhető, ki mennyi uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást kap Magyarországon – derül ki Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásából. Az ombudsman szerint nyilvános és közzéteendő személyes adatnak minősülnek az agrártárcához tartozó, kifizetőügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) kezelt támogatások.
Az MVH alapvetően az uniós agrár- és vidékfejlesztési pénzeket utalja ki a hozzájuk kapcsolódó nemzeti kiegészítésekkel együtt, illetve több, tisztán hazai jogcím kifizetését is intézi. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása leszögezi: az EU-s és a hazai dotációk azonos szintű nyilvánossága indokolt, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás átlátható legyen. Ez jogi értelmezések szerint azt is jelenti, hogy nemcsak az uniós támogatások, hanem a magyar agrárbüdzsé részletes kifizetési adatai is közzéteendők.
A Világgazdaság még tavaly fordult az adatvédelmi biztoshoz annak megállapítására, nyilvánosak-e a kifizetési adatok. Megkeresésünk oka az volt, hogy az MVH nem adott részletes információt a kiutalásokról (elsősorban a legnagyobb részarányt képviselő uniós területalapú dotációkról), csupán az országos összesített adatot volt hajlandó közölni. A szervezet akkor azzal indokolta álláspontját, hogy a területalapú támogatások részletei nem minősülnek nyilvános adatnak. Erre alapozva nemcsak a jogosultak nevének közzétételét tagadta meg, hanem például a birtokméret szerinti kifizetési információk nyilvánosságra hozatalát is (VG, 2005. november 16.).
Péterfalvi Attila mostani állásfoglalása szerint az EU-s agrár- és vidékfejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek a neve, az igényelt források célja és összege nyilvános és közzéteendő adat. Nem lehet mérlegelni, hogy a kedvezményezett magánszemély, egyéni vállalkozó, cég vagy egyéb szervezet. Az adatokat bárki megismerheti és felhasználhatja. Az ombudsman az Alkotmányra, a polgári törvénykönyvre, illetve az adatvédelmi és az államháztartási törvényre alapozta álláspontját. Nem tartom elfogadhatónak, hogy az MVH nem tesz eleget közzétételi kötelezettségének – hangsúlyozza hivatalos levelében az ombudsman. Hozzáteszi: felkérte a hivatal elnökét, gondoskodjon a támogatási adatok nyilvánosságra hozásáról, és erről az adatvédelmi biztosi hivatalt is tájékoztassa. Az adatszolgáltatást sem pénzügyi ok, sem szűkös munkaerő, sem belső szervezési fogyatékosság nem akadályozhatja – állapította meg.
Az év közben módosított költségvetési előirányzatok szerint az agrárpiaci szereplők 425,3 milliárd forint támogatáshoz juthatnak 2006-ban. Ennek mintegy 60 százaléka (248 milliárd forint) az unióból, 40 százaléka (177 milliárd) a hazai büdzséből származik. A legnagyobb részarányt (csaknem 200 milliárdot) a területalapú uniós források (SAPS) és az azokhoz társuló nemzeti kiegészítések (top-up) teszik ki. Vidékfejlesztésre összesen 126,3 milliárd forintnyi EU-s és hazai pénz jut. Az uniós piaci kifizetések mintegy 44 milliárdra, a tisztán hazai büdzséből juttatott nemzeti támogatások 56 milliárdra rúgnak (utóbbiak zömmel korábbról származó determinációkat egyenlítenek ki). A pénzek 90 százalékát az MVH kezeli, míg a determinációkat (beruházási és kamattámogatási kötelezettségeket) a kincstár és az APEH fizeti. Az MVH korábban egyes vidékfejlesztési pályázatok – alapvetően a Nemzeti fejlesztési terv agrár- és vidékfejlesztési operatív programja (avop) – konkrét eredményeit nyilvánosságra hozta, de egyéb kifizetésekről nem közölt részletes adatokat.
Az adatvédelmi biztos állásfoglalásával ajánlást fogalmazott meg, vagyis a megállapítások nem kötelező érvényűek a hivatal számára, amely nem reagált azon kérdésünkre, mit kíván tenni. Az FVM-ben úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a tárca jogi főosztálya tanulmányozza az ombudsmani állásfoglalást. Az ügy bíróság elé vihető, ha az MVH az adatvédelmi biztos ajánlásának nem tesz eleget. A nyilvánosságra hozatal a közeljövőben különösen aktuálissá válik, mivel a hivatal december elsejétől kezdi meg a 122 milliárdnyi ez évi SAPS-támogatás, januártól a 78 milliárdnyi top-up forrás kiutalását.

A királynő is kap támogatást

Jelenleg csupán 11 tagország közli teljes egészében vagy részlegesen az uniós agrártámogatások kedvezményezettjeit – derül ki a FarmSubsidy.org honlapról.
A kelet-közép-európai térségből Csehország részleges, Szlovénia pedig nagyjából teljes információkat közöl, ugyanakkor a lengyel kormány kerek perec megtagadja az adatszolgáltatást, Budapest és Pozsony pedig egyszerűen hallgat.
Az Európai Bizottság több tagja még a nyár folyamán felvetette: minden országot kötelezni kellene arra, hogy a Brüsszel és a nemzeti kormányok által közösen kezelt kifizetések (idetartozik az uniós büdzsé mintegy 75 százaléka, benne a mezőgazdasági és a strukturális támogatások) címzettjeit hozzák nyilvánosságra.
Egyelőre azonban – nyilván a színfalak mögötti egyeztetéseken tapasztalt óriási ellenállás miatt – nem született konkrét jogszabálytervezet az ügyben. De a bizottság és több civilszervezet szerint is fontos, hogy a közvélemény megtudja az igazságot.
Az agrárpénzek zöme ugyanis sok esetben nagyvállalatokhoz vagy nagybirtokosokhoz kerül; tavaly például nagy vihart kavart Nagy-Britanniában, amikor kiderült, hogy II. Erzsébet királynő is előkelő helyet foglal el a kedvezményezettek listáján.

Hazafi László - VG

   « vissza

Föoldal mail