A búza és a kukorica tőzsdei piacán mindent az Európai Unió által kínált tonnánkénti 101,31 eurós intervenciós ár határoz meg – mutat rá Vágó György, a Hamilton Tőzsdeügynökség Zrt. árupiaci szakértője. A gabonák vásárlói oldalán olyan spekulánsok állnak, akik az árut hatalmas raktárakban tárolják, majd jelentkeznek az uniónál az intervencióra. A forint középtávon gyengülő trendet mutatott, ezért a termelők nem merik eladni az árut, hátha egy további forintgyengülés után többet kapnak a tőzsdén. A helyzetet a börze karikatúrájaként lehet felfogni, hiszen nem a kereslet és a kínálat határozza meg az árakat, hanem valami egészen más. (Az intervencióra bejelentett gabonára nem szabott meg felső mennyiségi határt az unió.) A forint gyengesége miatt az idei tőzsdei árak ráadásul a tavalyiak felett vannak, miközben az idén hasonló lesz a termés, mint az előző két évben. A spekulánsok nyeresége óriási lehet – állítja a szakértő –, ugyanis az intervenciós összeg kifizetése után akár több év is eltelhet, mire a gabonát elszállítják a raktárból. A közbenső időre pedig tonnánként és hónaponként – a jelenlegi árfolyamon számolva – 120 forintot fizet az EU a raktározásért.
Ezzel szemben a feldolgozókat és a kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség főtitkára, Pótsa Zsófia szerint az idei szezonban az intervenciós búzafelajánlások csökkenése várható. Az árutulajdonosok a 4,3-4,5 millió tonnás termésből előreláthatólag néhány százezer tonnát kínálnak csak fel az EU-nak, szemben a korábbi évek 1,5-2 millió tonnájával. Az intervenció iránti érdeklődés azért csökkenhet, mert az aratás után az elmúlt évi 22-23 ezernél magasabb, 25-26 ezer forintos tonnánkénti búzaárak alakulhatnak ki, így a termelők a piacon adhatják el a terményt. Az árakat részben az élénkülő kereslet gerjeszti, mivel az intervenciós felvásárlás a korábbi feleslegeket kivonta a piacról, ezért mostanra csaknem áruhiány lépett fel. Emellett a forint gyengülése is fokozza a gabonatermelők árvárakozásait: a gazdálkodók 280 forintos euróárfolyammal számolnak, így szerintük a novembertől érvényes, 101,31 eurós intervenciós összegből diszkontált aratás utáni tonnánkénti búzaár nem lehet kisebb 25 ezer forintnál. Az unió ugyanakkor nem siet az általa megvásárolt készletek felhasználásával. Az eddigi kitárolási tapasztalat szerint csak a már meglévő – azaz a Magyarország csatlakozása óta eltelt két évben felgyülemlett – kukorica elszállítása tíz évig is eltarthat, ha az eddigi tempót folytatják. Évente mintegy 3,5-4 millió tonna gabona kerül a magyar intervenciós raktárakba, miközben 800 ezer tonnánál nem jut ki több. A hatalmas mennyiség tárolására időközben kicsinek bizonyultak a hazai raktárak, amelyek mellé ezért mind újabbakat építenek.
Az intervenciós politika leggroteszkebb pontja az, hogy a hazai felhasználók egyre nehezebben jutnak takarmányhoz, miközben a hazai termelés a belföldi felhasználásnak közel háromszorosa. Az intervencióra letárolt gabonából pedig csak némi uniós procedúra révén lehet hazai felhasználásra készleteket igényelni. A felhasználók az irracionális árak és a kínálat megcsappanása miatt gyakorlatilag kerülik az árutőzsdét, ahonnan a korábbi évek legnagyobb forgalmát bonyolító kereskedők is kezdenek eltűnni. A takarmányra vadászó állattartók ezért betakarítási időszakban vagy közvetlenül a termelőktől próbálják beszerezni a gabonát, vagy a tőzsdei áraknál valamivel olcsóbban kínáló közraktárakból. VG
Év végére százdolláros kőolajár
James B. Rogers szerint – ő Soros György magyar származású milliárdos üzletemberrel társalapítója a Quantum befektetési alapnak – a kőolaj hordónkénti ára az idei év végére elérheti a száz dollárt is. Ha valaki nem talál nagyon gyorsan és könnyen hozzáférhető energiaforrást, igazán elámulhatunk, milyen magasra emelkedik a kőolaj ára – nyilatkozta Rogers a Bloomberg hírügynökségnek.
A közel-keleti konfliktus miatt a New York-i árupiacon rekordszintre, 78,40 dollárra nőtt a kőolaj augusztusi jegyzése július 14-én, a brent hordónkénti ára tegnap 74,8 dollár közelében mozgott.
A piac attól tart, hogy az izraeli–libanoni konfliktus kiterjedhet az egész közel-keleti térségre.
Az augusztusi lejáratra szóló, százdolláros opciós vételi kontraktusok száma az elmúlt negyedévben a háromszorosára emelkedett.
Nem minden elemző borúlátó, hiszen az OPEC növelheti a kitermelést. Abban viszont a legtöbben egyetértenek, hogy az olaj ára elérheti a száz dollárt, ha a világ második legnagyobb olajtartalékait birtokló Irán „kiesne” a piacról.

VG