Tegnap fejeződött be a génmódosított növények (GMO-k) termesztéséről tartott bécsi konferencia, amelyen az EU-tagállamok szakminiszterei mellett környezetvédelmi, illetve gazdálkodó szervezetek képviselői vettek részt. A találkozó főként az úgynevezett koegzisztencia kérdésével foglalkozott, vagyis a hagyományos, a bio-, illetve a génkezelt növények egymás melletti termesztésének lehetőségeit vitatta meg. Az Európai Bizottság még márciusban kiadott közleményében leszögezte: jelenleg nem látja indokoltnak, hogy az együtt termesztésre vonatkozóan uniós szintű szabályozás szülessen. Ezt azzal indokolta, hogy a génkezelt növények termesztésével kapcsolatos tapasztalat még rendkívül csekély az EU-ban, illetve hogy annak feltételei nagyon eltérők az egyes országokban. Egy hónappal ezelőtt a bizottság ezért úgy döntött, mielőtt bármilyen döntés születne az ügyben (a testület e témában tartandó első ülésére április 12-én kerül sor), konzultációt indít a kérdésben érdekelt szereplőkkel. Az ezt a célt szolgáló bécsi konferencián Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a különböző típusú növények elkülönítése megfelelő legyen, megakadályozva, hogy a nem génkezelt növényeket termesztő gazdák földjei gm-magvakkal szennyeződjenek a véletlenszerű keveredés során. Mindazonáltal a mezőgazdasági biztos azt is kiemelte: a tagállamok koegzisztencia-szabályozásai nem lehetnek olyan szigorúak, hogy a génkezelt növényeket termesztőknek ne legyen esélyük a piacra kerülni.
Eddig még csak öt tagállamban (Ausztria, Csehország, Dánia, Németország, Portugália) alkottak saját szabályozást az együtt termesztésre vonatkozóan. A magyar jogszabály előkészületben van, a környezetvédelmi minisztérium éppen a bécsi konferencián lévő illetékesét nem tudtuk elérni, annyit azonban az előzetes hírek szerint tudni lehet, hogy a magyar jogszabálytervezet uniós összehasonlításban a szigorúbbak közé tartozik.
Spanyol fölény Európában
Kereskedelmi célból csupán kétfajta génmódosított kukoricát lehet termeszteni az EU-ban. A legnagyobb arányban Spanyolországban folyik a termesztés, ahol a 2004-ben 58 ezer hektáron vetettek génkezelt kukoricát, ez a teljes mennyiség 12 százaléka. Magyarországon jelenleg tilalom van érvényben.
Tar Gábor - VG
|