Nyílt pályázatot hirdetett a Mol Rt. a biodízel előállításához szükséges komponensek és alapanyagok beszállítóinak kiválasztására. A bioüzemanyag-alapanyagok piaca a következő években többszörösére bővülhet, miközben az olajipar keltette pótlólagos kereslet a mezőgazdaságban is komoly jövedelememelkedést eredményezhet.
Alaposan ráléphetnek a gázpedálra a következő években a bioüzemanyag-előállító vállalkozások. A megfelelő átalakítás után a benzinhez adagolható bioetanol iránti kereslet már tavaly megugrott, a múlt héten pedig a Mol nyílt pályázatot hirdetett a gázolajhoz keverhető biodízel gyártásához szükséges komponensek és alapanyagok beszállítóinak kiválasztására is.
Az olajipari vállalat 2008-tól évi 150 ezer tonna kész biodízel-komponenst vagy az ennek előállításához szükséges alapanyagot vásárolna, további évi 50 ezer tonnát opcióként lekötve, öt-hét éves szerződéseket kínál a legjobb ajánlatot benyújtónak.
Az előirányzott biodízelmenynyiség felhasználásával teljesíthetővé válik az Európai Uniónak tett magyar vállalással összhangban lévő célkitűzés, hogy 2008-tól a Mol Rt. által gyártott gázolajban elérje a 4,4 százalékot a biokomponensek aránya – fogalmazott a vállalat tegnapi sajtótájékoztatóján Ternesz Artúr fejlesztési igazgató. A biokomponensek felhasználását ösztönzi az adótörvény elmúlt év végi módosítása is, amelynek értelmében 2007. július 1-jétől literenként nyolc forinttal több jövedéki adót kell fizetni azoknak a gyártóknak, amelyek benzinében a biorész aránya nem éri el a 4,4 százalékot, míg a gázolaj esetén ugyanezek a feltételek 2008. január 1-jén lépnek életbe.
A bioetanol-beszállítók kiválasztására a Mol Rt. már 2005-ben lefolytatott egy hasonló pályázatot. A benzin gyártásánál oktánszámnövelésre használt MTBE-t (metil-tercier-butil-étert) tavaly nyár óta részben a bioetanolból készülő ETBE-vel (etil-tercier-butil-éterrel) váltotta fel. Így a cég által gyártott összes üzemanyagot tekintve jelenleg 0,4-0,5 százalékos a biokomponensek aránya. Ennek további növelését segítheti, hogy a tervek szerint a Mol Tiszaújvárosban zöldmezős beruházással egy új bio-ETBE-üzemet épít, amelyre 8 milliárd forintot szán a következő másfél évben.
A Mol-tender kitörési lehetőséget jelenthet annak a néhány cégnek, amelyek évekkel ezelőtt támogatást nyertek kisebb biodízelüzemek felépítésére, ám megfelelő kereslet hiányában azóta sem tudták elindítani termelésüket. Deme Pál, a kunhegyesi biodízelüzemet felépítő Közép-tiszai Mezőgazdasági Rt. elnök-igazgatója kérdésükre elmondta: mindenképpen elindulnak a Mol tenderén, noha az csak 2007-től jelent érdemi beszállítási lehetőséget. Ezzel párhuzamosan a vállalkozás osztrák és német cégekkel is tárgyalásokat folytat, ugyanis Ausztriában és Németországban egyre nagyobb a kereslet a biodízel iránt. Igaz, a szűk árrés és a magas szállítási költségek miatt nem biztos, hogy sikerül minden fél számára elfogadható megállapodást tető alá hozni – tette hozzá Deme Pál.
A bioetanol-gyártásban érdekelt szeszipari cégek már meglévő kapacitásaik bővítésére készülnek. Lapunk úgy tudja, hogy a Mol bioetanol-beszállítói közül jelentős fejlesztést tervez a szabadegyházai Hungrana Kft., s nyugat-európai befektetők több milliárd forintos beruházást készítenek elő Hajdúsámson mellett.
Tavaly óta a Mol beszállítója a Győri Szeszgyár Rt. is, amely 2006-ra jelentős megrendeléseket kapott Szlovákiából, Ausztriából és Svédországból is. Folláth György, a vállalat vezérigazgatója kérdésünkre elmondta: az idén összesen 15 ezer tonna bioetanol előállítását tervezik, amely ötszöröse a tavalyi mennyiségnek. Ezzel párhuzamosan az idén a 2005-ösnél 1,6 milliárddal nagyobb, 6 milliárd forintos árbevételt terveznek. A gyártási költségek leszorítása és a bioetanol-előállító kapacitás növelése érdekében a szeszgyárban ebben az évben egymilliárd forint értékű beruházást hajtanak végre, 2007-ben pedig további kapacitásbővítő fejlesztést terveznek.
A fejlesztéseket segítheti, hogy szakértők szerint az Európai Unió jelenlegi évi 1-1,5 milliárd literes alkoholfelhasználása az évtized végére megtízszereződhet a bioüzemanyagok terjedése nyomán, miközben a nyugat-európai vállalatok egy része már most brazíliai importból elégíti ki bioetanol-igényét. Ez óriási lehetőséget jelent a magyar gyártók számára, mert a pótlólagos kereslet a mezőgazdasági túltermelés enyhítését és a jövedelmek emelkedését jelenti. Igaz, a feldolgozó cégeknek középtávon már kiszámíthatatlan kockázatot jelenthet az alapanyag-ellátás bizonytalansága, valamint az új paci belépők keltette átmeneti túlkínálat.
Németh I. Gergely - VG
|