CIKKEK

Élelmiszer-biztonság - a leggyengébb láncszem?

Az Európai Unió élelmiszer-biztonsági követelményei szigorúak, s a csatlakozó tízek számára legkésőbb a belépés napjától, 2004. május 1-től kötelezőek.

2003. 05. 06.

Azt követően a biztonsági feltételeknek nem megfelelő élelmiszeripari egységeket egész egyszerűen bezáratják. Az Európai Bizottság hat ország - köztük Magyarország - esetében bizonyos engedményeket tett, de ellenőrzésekre már most lehet számítani, s előfordulhat, hogy büntetést kapunk, ami belépésünk napján válik hatályossá.

Az EU élelmiszer-biztonsági törvénycsomagja a javak szabad áramlásától a növény- és állategészségügyi normákon át az állatélelmezési kérdésekig terjedően minden területet szabályoz. Az egységes piac problémamentes működésének biztosítása érdekében a teljes törvénycsomagot magába foglaló acquist a jövőre csatlakozó országoknak egészében alkalmazniuk kell, még 2004. május 1-e - a csatlakozás tényleges időpontja - előtt.

Ellenőrző állomások alakulnak az új keleti határon

Az unión kívüli országokból származó termékek hatékony ellenőrzését az unió új határai mentén kialakított ellenőrző testületek (BIP) végzik, amelyek átveszik a régi határok mentén - Németországban, Ausztriában és Olaszországban - 2004-ben megszűnő vagy átalakuló ellenőrző szervek munkáját. (Az EU világosan leszögezte, hogy ebben a kérdésben nem ismer pardont, az átmeneti időszakra szólóan egyedül a Magyarország és Románia közötti határnál lehet némi könnyítést alkalmazni.)

Románia és Bulgária 2007-es csatlakozását követően az EU keleti határai Fehéroroszországig, Ukrajnáig, Moldova Köztársaságig és Törökországig nyúlnak majd, ugyanakkor jelentősen szélesedik az EU és Oroszország közös határvonala. Újabb ellenőrző testületeket hoznak létre a Horvátországgal, Szerbiával és Montenegróval, valamint Macedóniával közös határvonalakon. Az EU-ban jelenleg 283 ilyen testület működik, s a tízek további 51-et nyitnának meg a csatlakozás napján. Ellenőrző állomásokat hoznak majd létre a Balti tenger, az Adria és a Fekete tenger kikötőiben is.

Az uniós rendelkezések egyértelműen megfogalmazzák mindazokat a követelményeket, amelyeknek az új ellenőrző testületeknek eleget kell tenniük. Az állategészségügyi ellenőrző állomások működését a tagországok képviselőiből álló Táplálkozási Lánc és Állategészségügyi Állandó Bizottságnak kell szabályoznia és engedélyeznie. Az első jegyzék kerül az állandó bizottság elé.

Átmeneti mentességek

Az új tagországok élelmiszeripari termelőinek egy része már teljesíti az egészségügyi követelményeket, ám hat ország a felzárkóztatáshoz átmeneti időszakra szóló mentességet kért, amit az EU bizonyos feltételek mellett jóvá is hagyott. Magyarországon ily módon 44 disznó- és marhahús-feldolgozó telep kapott haladékot 2006 decemberéig.

Lengyelországban 332 húsfeldolgozó üzem 2007 decemberéig, 113 tejfeldolgozó telep 2006 decemberéig, és 40 halfeldolgozó egység három évre kapott haladékot, míg Csehországban 44 húsfeldolgozó, egy tojástelep és 7 halfelolgozó egység felzárkóztatásának határidejét 2006 decemberéig tolták ki.

A legrövidebb haladékot a lettországi hal- és tejfeldolgozó üzemek kapták - 2005 januárjáig -, 77 lettországi halfeldolgozó esetében 2006 januárjáig terjedő átmeneti időszakot engedélyeztek. Litvániában 2007 januárjáig kapott haladékot 14 hús-, öt hal-és egy tejfeldolgozó üzem, míg Szlovákiában egyetlen hús- és egy halfeldolgozó telep, 2006 decemberéig kapott haladékot.

Az átmeneti " kegyelmi" időszakhoz jutott termelőegységek termékei esetében szigorú feltételeket szabtak. Az itt előállított élelmiszer-áruk nem értékesíthetők az unió területén, nem is juthatnak az illető tagország belső piacán kívülre,. A megkülönböztetés érdekében ezeket a termékeket kötelezően speciális címkével kell ellátni. A korszerűsítésekről évente beszámolni köteles kedvezményezett termelők munkáját az Európai Bizottság figyelemmel kíséri.

Azokkal a termelőkkel szemben, akik a csatlakozás pillanatában nem teljesítik az előírt uniós követelményeket, nincs könyörület: az átmeneti időszak "kegyeltjeinek " kivételével mindegyiket bezáratják.

A kergemarhakór fenyegető réme

Az új tagországok kivétel nélkül elismerik a kergemarhakór (BSE) veszélyét, és folyamatosan alkalmazzák a kockázati tényezők csökkentését szolgáló intézkedéseket. Ez állandó ellenőrzést feltételez, valamint speciális előírások követését, például a tápanyagtilalmak szigorú betartását. A tízek mindegyike alkalmazza a kérődzők esetében érvényes hús- és csonteledel-tilalmat, ám csupán minden második ország érvényesítette a teljes tápanyagtilalmat.

Ily módon öt csatlakozó országban még mindig hús- és csonteledelt juttatnak a sertéseknek és szárnyasoknak, bár ez a gyakorlat az unióban szigorúan tilos. A tízek közül nyolc országban már széles körben végeznek BSE-szűréseket - ehhez Phare-támogatások igényelhetők.

Az élelmezésbiztonsági törvények alkalmazását az idén fokozott figyelemmel követik - országonként négy-öt ellenőrzést terveznek. Az élelmezésbiztonsági törvénycsomag alkalmazásához a csatlakozó országok főként Phare- és SAPARD-támogatást vehetnek igénybe.

Kiegészítő biztonsági klauzula

A csatlakozási szerződés értelmében az Európai Bizottság felléphet azokban az esetekben, amikor az élelmiszer-biztonsági követelmények nem teljesülnek. Amennyiben egy ország nem tesz eleget a csatlakozási szerződésben vállalt törvényalkalmazási kötelezettségének, és ezáltal közvetlen veszélyt jelent az egységes piac számára, az EU egy bizonyos kiegészítő biztonsági klauzulára hivatkozhat.

Ennek értelmében a csatlakozást követő három éven belül, határozatlan ideig fenntartható megtorló intézkedéseket foganatosíthat. A bizottság a csatlakozást megelőzően, az ellenőrzések alapján is hivatkozhat a kiegészítő klauzulára, ebben az esetben intézkedései a csatlakozás napjától érvényesek. Ha tehát nem sikerül maradéktalanul, megfelelő időben eleget tenni a szigorú élelmiszer-biztonsági feltételeknek, eleve " bal lábbal " lépünk be az EU-ba, büntetéssel kezdhetjük uniós tagságunk időszakát.

euro.hu

   « vissza

Föoldal mail