CIKKEK

A vetés még kibír néhány napot a víz alatt

2006.01.10


A száraz hidegben csökkenhet a százezer hektáros belvizes terület nagysága. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy elég átemelő szivattyú működjön, és rendben legyenek az árkok. Az érintett gazdák csak akkor ússzák meg kis kárral, ha néhány napon belül sikerül elvezetni a vetésekről a vizet.

Az agronómusok szerint, ha néhány napon belül sikerül az őszi vetésről elvezetni a vizet, akkor hektáronként néhány ezer forintos kárral megússzák a gazdák, ha tovább marad a víz, akkor hektáronként a termés fele is elveszhet. A gyakorlat bizonyította, hogy ha a vegetáció megindulása előtt sikerül a pangó vizet levezetni, akkor optimális esetben még jó is lehet a termés. Ha viszont tovább marad a víz, akkor kárba megy a vetés, és az új növény vetéséhez a talajnak is ki kell száradnia.

A múlt hét közepén még 70 ezer, pénteken már 80 ezer hektárt borított a belvíz - állapította meg a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (Mosz) összegzése. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke tegnapi tájékoztatóján elmondta: már százezer hektárt meghaladó nagyságú mezőgazdasági területet borít belvíz nyolc megyében, ebből 40-50 ezer hektár őszi vetés. Jakab szerint a víztársulások kezelésében lévő csatornák egy része gondozatlan, holott ezek rendben tartására a gazdálkodóktól adók formájában hajtják be a tagdíjat. Az elnök azt mondta: ennyi pénzből a gazdálkodók maguk is képesek lennének rendben tartani az árkokat, csatornákat. Az az 5,3 milliárd forint, amelyet a kormány a belvízi védekezés céljaira biztosít, csak a víz kiszivattyúzására lehet elég, az árkok és vízáteresztők megfelelő állapotba hozására további pénzek kellenének - állítja a Magosz.

Rácz László, a Prügyi Mezőgazdasági Rt. elnök-igazgatója lapunknak elmondta, hogy a Tisza és a Takta régi áradási területén, a Taktaközben lévő 2500 hektáros gazdaságukban január első napjaiban 650 hektáron állt a víz, ebből 500 hektár a vetés. Az elmúlt héten hosszas utánjárással sikerült elérni, hogy a Prügyi- és a Tiszadob-Taktakenézi-főcsatorna állami kézen lévő szivatytyúit végre beindítsák. Azóta csökken a víz által elfoglalt vetés területe. Tegnap már csak 300 hektáron volt víz. A prügyiek gondja, hogy földjeik átlagos magasága 8 méterrel van a tiszai gát koronája alatt, és az állami csatornák "mértékadó" szintjét roszszul állították be. Ha ezt eléri a csatornában lévő víz, csak akkor indítják a Tiszába átemelő szivattyút, ilyenkor azonban a gazdaság 600-800 hektárnyi területe már víz alatt van. Az idei kár nagyságáról még nem tudott nyilatkozni az elnök-igazgató. A tavalyi belvízkáruk - 800 hektárt borított víz - elérte a 30 millió forintot. 450 hektáron, június közepén vetettek napraforgót, a maradék már parlagon maradt. Ilyenkor az őszi munka kárba vész, és elmaradt a földalapú támogatás. A belvíz pusztítása után kártérítés nem jár, legalább másfél évtizede a biztosítók sem kötnek biztosítást erre.

Tóth István, a Mosz titkára elmondta: már tavaly októberben felhívták az illetékesek figyelmét arra, hogy az átlagos téli csapadék súlyos vizesedést okozhat. Azt kérték, hogy intézkedésekkel előzzék meg a mostani kritikus helyzetet és a károk keletkezését. Előre tudható volt, hogy a tavalyi, az átlagosnál 20 százalékkal több csapadék, miatt tömörödött talajokba nem szivároghat be a hirtelen olvadó hólé vagy a bőséges eső. A százezer hektáros belvizes terület igazolta a korábbi félelmet. Tóth István szerint mindezt tetézi az is, hogy a belvíz elvezetésében részt vevő állami, önkormányzati szervezetek és víztársulások között nem megfelelő az összhang. Ezért jellemző a prügyihez hasonló helyzet, hogy a vízzel borított föld művelője hiába vezeti a vizet a közelben lévő elvezető csatornába, ha azt nem tartották karban. Ilyenkor a víz megreked, és másutt is bajt okozhat. Gyakorta tapasztalták a Mosz szakemberei, hogy az állami vízátemelő szivattyúkat spórolásból nem indították be, mert a védekezést főként a belterületre koncentrálják.

A Velencei-tó történetében először nyitották fel teljesen a zsiliptáblákat, maximálisra növelve a vízleeresztés mértékét. Ennek köszönhetően tegnap már két centiméterrel apadt a tó. A Balaton vízszintjét még nem sikerült csökkenteni, továbbra is a szabályozási szint fölötti, 113 centiméteres a vízállás.

A partvédő művek és a déli parti települések védelme érdekében tegnap a vízleeresztés mértékét a másodpercenkénti 35-ről 40 köbméterre emelték, és hamarosan 50-55 köbméterre növelik.

Megteltek a talajok

A természet tavaly és az idén nem fukarkodott a csapadékkel. A növények gyökerei szempontjából fontos, hogy a talaj felső egy méter vastagságú termőrétegében kedvező legyen a növények induló vízkészlete. (A tavaszi induló vízkészletnek meg kell haladnia a talaj hasznos vízkapacitásának 70-80 százalékát.) Ha a tenyészidőszak alatt nincs jelentős szárazság, akkor a jobb talajokon ez elég a növényeknek. Az intenzív nyári záporokból a talajnedvesség számára csak kevés hasznosul.

Tavaly ilyenkor csak a legfelső 0-20 centiméteres talajrétegben volt elegendő víz, de az Alföld nagy részén ez is száraz volt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint most szinte mindenhol 90 és száz százalék között van a talajnedvesség mértéke.

Czauner Péter - Népszabadság

   « vissza

Föoldal mail