A kiskereskedelmi üzletláncok tizennyolcféle módon szednek díjakat az élelmiszer-ipari beszállítóktól, miközben általában semmilyen ellenszolgáltatást nem nyújtanak – állapította meg Folláth Györgyné, az FVM helyettes államtitkára a 74. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás konferenciáján. Szerinte a mai helyzeten javíthat a kereskedelmi törvény módosítása, amely megakadályozhatja, hogy a bolthálózatok visszaéljenek versenyelőnyükkel. Emellett előrelépést hozhat a most készülő etikai kódex is, amely a mezőgazdasági termelők, a feldolgozók és az értékesítő szervezetek magatartását egyaránt befolyásolhatja.
Az agrártárca adatai szerint a magyar élelmiszer-termelés 1,3 százalékát teszi ki a kibővült Európai Unió 670 milliárd eurós teljesítményének. Az újonnan belépett tíz tagállam közül ugyanakkor csak Lengyelország termékkibocsátása nagyobb a mienknél. A hazai iparág pozícióit rontotta, hogy a tavalyi csatlakozás után 24 százalékkal nőtt az élelmiszerimport. Az adatok azt mutatják, hogy elsősorban a velünk együtt taggá vált országok éltek a magyar piaci előnyökkel, miközben az itthoni vállalkozások nagy része nem tudta kihasználni az uniós lehetőségeket. Az alapvető gondot a versenyképességi hiányosságok jelentik: többek között erre utal az is, hogy az unióban 175 ezer euró árbevétel jut egy foglalkoztatottra, míg nálunk csak 70 ezer.
Az uniós belépés előtt az élelmiszer-ipari fejlesztéseket a SAPARD-program támogatta. Mintegy 19 milliárd forintos forrással 50 milliárdos modernizáció valósult meg. A belépés óta a Nemzeti fejlesztési terv agrár- és vidékfejlesztési operatív programja (avop) váltotta fel a SAPARD-ot. Az avop egyelőre 15 milliárd forintos forrást nyújthat, amelyből az idén várhatóan 5 milliárd forinthoz juthatnak a piaci szereplők.
Még ma is a közösségi működési feltételek teljesítése, a technológiai-műszaki lemaradás, a nem kellően intenzív innovációs munka, a gyenge marketingtevékenység és a kevés fejlesztési forrás okozza a legnagyobb problémát az élelmiszeriparban – jelentette ki Keleti Emil, az agrártárca megbízott főosztályvezetője. Az agrártárca a hiányosságok kiküszöbölése érdekében állította össze az iparág 2007–2013 közötti fejlesztéspolitikai programját. Ebben a versenyképesség növelése, az élelmiszer-biztonság fokozása, a kutatás-fejlesztés ösztönzése és a képzés javítása kapja a legnagyobb szerepet.

VG