Az idei év első felében is csökkent az élelmiszeripar bruttó termelése és belföldi értékesítése – derül ki az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) összesítéseiből. Az érdekképviselet szerint a kedvezőtlen tendencia az év hátralévő részében is folytatódik. Az adatok főként a sertés- és a baromfiágazat válságát jelzik.
Az előző év hasonló időszakához viszonyítva 2,3 százalékkal csökkent az élelmiszeripar bruttó termelési értéke 2005 első fél évében – mondta Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) ügyvezető elnöke. Ezzel párhuzamosan a hazai cégek belföldi értékesítése újabb 2 százalékkal zsugorodott, így további belső piacvesztés következett be. Az élelmiszerexport ugyanakkor 3,3 százalékkal nőtt, ez azt mutatja, hogy több ágazatnak nem voltak jelentős versenyképességi gondjai az uniós és a nemzetközi porondon.
A kedvezőtlen tendenciák már az uniós csatlakozás első évében jelentkeztek, amikor az összes értékesítés nyolcvan százalékát kitevő hazai eladások 4 százalékkal szűkültek. Eközben az élelmiszer-kiskereskedelem 2004-es forgalma 2,6 százalékkal bővült, ez az import gyorsuló térnyerését mutatta. Éppen a belföldi piacvesztés volt az oka annak, hogy az iparág bruttó termelése már tavaly is 1,8 százalékkal csökkent. A visszaesés szinte valamennyi ágazatot érintette: bár a tavalyi export 4,3 százalékkal nőtt, ez nem kompenzálta a belső piacvesztés kedvezőtlen hatásait.
Az idei első félévi exportban különösen a sör-, a szeszesital-, a cukor-, az édesség-, az üdítő- és a tejágazat pozíciói javultak, mivel kiszállításaik 8–88 százalékkal bővültek. Boródi Attila szerint e szektorokban sikerült kihasználni az uniós csatlakozás kedvező hatásait, és a magyarországi cégek külföldi társvállalatai is hozzájárultak a piaci pozíciók javításához. Jelentősen, 21–24 százalékkal visszaesett viszont a zöldség- és gyümölcsfélék, illetve a baromfi- és húskészítmények kivitele. A csökkenésben főként a nyomott külpiaci árak, illetve a versenyképességet rontó hazai húsipari többletköltségek (környezetvédelmi, hulladékmegsemmisítési pluszkiadások) játszottak szerepet.
A húságazat válságát tükrözik a belföldi értékesítési adatok is, amelyek a készítményeladások 41 százalékos csökkenését jelzik az első fél évben. Szintén jelentősen, 8–13 százalékkal esett vissza a zöldség- és gyümölcsfélék, illetve az édességek értékesítése. Előrelépésként értékelhető viszont, hogy a tavalyi zsugorodás után stagnált a sörpiac, miközben az üdítőeladások 3 százalékkal bővültek. Ugyancsak érzékelhetően, csaknem 12 százalékkal nőtt a kenyér- és tésztaféleségek értékesítése is.
Boródi Attila szerint az öszszességében kedvezőtlen tendenciák az év hátralévő részében is folytatódnak majd. Az élelmiszeripar belföldi pozícióit rontja, hogy számos esetben rosszul címkézett, gyenge minőségű, olcsó külföldi áruk jelennek meg a kereskedelemben, miközben az élelmiszerláncok erőteljes árleszorító politikát folytatnak a hazai gyártású termékekkel szemben. Ezért az Éfosz sürgeti, hogy a most készülő új kereskedelmi törvény megfelelő szabályozást tartalmazzon a beszerzési ár alatti eladások visszaszorítása érdekében. Emellett az érdekképviselet szerint a hatóságoknak fokozniuk kellene az élelmiszer-piaci és -biztonsági ellenőrzéseket. Elsősorban az azonnali vizsgálatokra és intézkedésekre kellene helyezni a hangsúlyt, és növelni kellene az élelmiszer-biztonsági hivatal hatáskörét is – állítja az érdekképviselet.
VG
|