Ősszel újabb génkezelt termékek (GMO) importengedélyezési kérelme kerül az uniós kormányok elé, ám aligha várható elmozdulás a kérdésben eddig jellemző patthelyzetről. Az általános importtilalom tavalyi feloldása óta mindössze három esetben adtak ki új engedélyt; a tagállamok megosztottsága miatt mindhármat az Európai Bizottság döntése alapján.


A génkezelt termékek ügye szeptemberben kerül ismét az uniós agrárminiszterek asztalára; akkor arról kell majd dönteniük, hogy jóváhagyják-e a GMO-kra kiadott görög importtilalmat. A génmanipulációval kapcsolatos – olykor homlokegyenest ellentmondó – álláspontokra tekintettel ugyanis az EU fenntartotta a tagállamok jogát arra, hogy saját hatáskörükben importtilalmat rendelhessenek el, ám ha így döntenek, a többi tagállam beleegyezését is kérniük kell. A kérdés olyannyira érzékeny, hogy júliusban az uniós élelmiszer-biztonsági szakértők nem foglaltak állást a görög tilalom ügyében; ezért maradt a döntés a miniszterekre.
Október elején azonban ugyanezek a szakértők ismét összeülnek, és ezúttal a Lengyelországban elrendelt importtilalomról kellene véleményt mondaniuk. Sőt, akár Magyarország ügye is a testület elé kerülhet; mint ismert, a kormány január 20-tól határozatlan időre felfüggesztette a kukoricamoly ellen genetikailag módosított kukoricafajták vetőmagvainak forgalmazását. Budapest eredetileg mintegy féléves társadalmi és szakmai vitát tervezett a génkezelt termékekről a végleges döntés előtt, ám azok még korántsem zárultak le, ma az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállításon is konferenciát tartanak a kérdésről.
Az októberi miniszteri ülésen azután két újabb, az amerikai Monsanto által kifejlesztett génkezelt kukorica engedélyezéséről kellene dűlőre jutni: a MON863 kódjelű élelmiszerként, a GA21 pedig élelmiszer-ipari hozzávalóként lenne használatos. Az uniós kormányok szakértői vagy miniszteri szinten eddig már 14 egymást követő alkalommal bizonyultak döntésképtelennek új GMO-k engedélyezéséről a hat évig érvényben lévő (igaz, nem hivatalos) általános importtilalom tavaly májusi feloldása óta; utoljára 1998-ban adtak ki ilyen engedélyt. Az uniós döntéshozatali rendszerben ugyanis minősített többségre van szükség a jóváhagyáshoz és az elutasításhoz egyaránt, és ha a szakértői szint kudarca után a miniszterek sem tudnak három hónap alatt egyezségre jutni, akkor a döntés joga a bizottsághoz kerül. Így adott engedélyt Brüszszel három GMO-termék forgalmazására az elmúlt másfél évben. Bizottsági illetékesek úgy vélik, a kormányok az újabb kérelmek esetében is döntésképtelenek lesznek, így a végső szót ismét Brüsszel mondja majd ki. Pedig a bizottság a legérzékenyebb témát mind ez idáig még nem is érintette: asztalán nemcsak importengedélyezési, hanem termesztési kérelmek is vannak. Ezekkel a testület addig nem is kíván foglalkozni, amíg nem készül el mezőgazdasági főigazgatóságának jelentése arról, hogy az egyes tagállamok hogyan kezelik a génkezelt és a hagyományos termények elkülönítésének problémáját. Eddig a tagállamoknak kevesebb mint a fele alkotott ún. együtt termesztési törvényt – Magyarországon ez jelenleg készül –, és egyelőre bizonytalan, hogy Brüsszel kezdeményez-e uniós jogszabályt a kérdésben.

Beöthy Ákos - VG