Konstruktív, optimista hangulatban tartották a sertéstartók kecskeméti közgyűlésüket, amelyen Gráf József miniszter is jelen volt. A tenyésztők a széles körű összefogást és a földhöz jutást tűzték ki legfontosabb céljuknak.

A Magyar Sertéstartók Szövetségének az elmúlt másfél évben lezajlott közgyűléseitől eltérően a legutóbbi kecskeméti találkozón nyoma sem volt az indulatos, szélsőséges hangvételnek. A szövetség tagjai örömmel nyugtázhatták: az ágazat immár nyereséget könyvelhet el - bár az még csekély -, továbbá érveik hatottak a szaktárcára, mert legfontosabb problémáik megoldása beépült a kormány száz lépés programjába. Jövőre újra lesz haszonállat-támogatás, mintegy 1800 forint sertésenként, kedvezményes hitellel lehet majd takarmányhoz jutni, valamint ártalmatlanítani az állati és vágóhídi hulladékot. A tárca támogatja az ágazat azon törekvését, hogy mihamarabb önfenntartó legyen, hogy az állattartók termőföldhöz jussanak. Ezt nagyrészt az állami tulajdonú földek haszonbérbe adásával lehet elérni. A tenyésztők szerint ezzel erről az oldalról megszűnik a kiszolgáltatottságuk, bár megjegyezték: ennek eléréséhez kemény harcot kell majd vívniuk a növénytermesztőkkel.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke elmondta, hogy a sertéstartók elsősorban likviditási problémákkal küzdenek, amelyeket zömében magas kamattámogatású hitelből tudnak orvosolni. Bírálta a hatósági díjak magas voltát. Hangsúlyozta, hogy a szabadpiac korában nincs értelme általában piacvédelemről beszélni. A pontos megfogalmazás szerinte az önvédelem, amit azt jelenti: szigorú hatósági ellenőrzéssel kell megakadályozni, hogy külföldről rossz minőségű hús kerüljön be az országba.

A tanácskozáson résztvevő Gráf József földművelésügyi miniszter hangsúlyozta: a szigorú élelmiszer-biztonság híve. Megjegyezte: hazánkban túl magas a növénytermesztés aránya, miközben az állattartásnak kellene a jelentősebbnek lennie, ezért is szükséges az ágazat kiszolgáltatottságának felszámolása. A másik fontos tényezőnek a vágóhídhoz jutás lehetőségét vélte. Véleménye szerint a tenyésztők számára túlzott teher volna új feldolgozók építése, ezért a meglévő rosszul működő cégek megvásárlásával - amihez a tárca segítséget nyújtana -, illetve a tenyésztőknek a vágóhidakba való betársulásával lehetne a leggyorsabban a célt elérni.

Németh Sándor, a több mint háromszázezer sertés tartását koordináló Alföldi Sertéstartók Szövetkezetének igazgatósági tagja szerint nem egészséges, hogy Magyarországon gyakorlatilag egy kézben vannak a vágóhidak. Hatékony fellépés azonban velük szemben csak teljes körű szakmai összefogással lehetséges.

Pick Róbert tenyésztő szerint gond, hogy nehéz fizetőképes vágóhidat találni. Többen saját értékesítési lánc létrehozását javasolták, mert néhány bevásárlóközpont 100-120 napra fizet, ami tovább növeli likviditási gondjaikat. Sákán Antal szerint szükség van egy kockázati tőkegarancia-alapra, amely lehetővé tenné, hogy azonnal fizethessenek az állattartóknak.

Rapai Attila Nógrád megyei állattartó elmondta, nagyon nehéz hitelhez jutnia annak, aki bővíteni szeretné sertéstelepét. Hozzátette: egy ilyen beruházás során a sertéstartóknak le kell nyelniük a hatóságok packázásait. Ezzel kapcsolatban megemlítette: az istállók bővítéséhez zaj- és rezgésvédelmi szempontból is hatásvizsgálatot kellett végeztetnie, ami szerinte több mint megalázó egy állattenyésztő számára. Több állattartó gazda pedig a hatósági állatorvosokat bírálta, akiknek minden hónapban jelentős összeget fizetnek, miközben azok - állításuk szerint - nem végeznek érdemi munkát.

Népszabadság