A friss gyümölcs, zöldség több mint harmadát még mindig a kofáktól, őstermelőktől vásároljuk a piacokon, hiába nő az áruházláncok részesedése. Az unió jogszabályfaragói egyelőre képtelenek a brüsszeli rubrikákra illeszteni a háztáji Magyarországot, így az őstermelők még a piacon tudnak maradni, de a szigorodó szabályok nem kedveznek nekik.
Az uniós csatlakozás nyomán a kisebb állattartók sorsát "elrendezték" a kicsiben megfizethetetlenül drága, kötelezően előírt állatjóléti beruházásokkal. A háztáji kertészek számára viszont nyitva maradt egy kiskapu, ugyanis továbbra is megjelenhetnek árujukkal a helyi piacokon. Azt azonban senki nem tudja pontosan, hogy mit is jelent a helyi piac. A kertészértelmezés szerint egész Magyarország helyi piac, vagyis minden termelő, mindenhol megjelenhet árujával, ha eleget tesz a valóban helyi piacot üzemeltető előírásainak.
A nagyobbak áruja a felvásárlók értékesítő szervezetek (tész) és feldolgozók közvetítésével kerül a fogyasztó kosarába. A zöldség-, gyümölcsfélék mintegy 40 százalékát a piacokon és a zöldségboltokban vásároljuk. Ekkora a részesedése a nagy bevásárlóhelyeknek is. A maradék az önfogyasztás, szedd magad akciók, utcai vásárlás, vagy a rokonság révén kerül a háztartásokba. A nagyobb áruházláncok és feldolgozók általában saját élelmiszer-biztonsági szabályaik szerint válogatják beszállítóikat. A tészekbe tömörülő kertészek többsége valamilyen minőségbiztosítási rendszerbe tartozik. A magányos, kisebb területen gazdálkodó őstermelők többsége azonban azt sem tudja, milyen élelmiszer-biztonsági szabályok vonatkoznak rájuk.
Csak becsülni lehet, hogy hány kisebb termelő jelenik meg árujával a piacon. A statisztikai hivatal felmérése a rendszeresen árusítók számát 250-300 ezerre teszi. Tavaly a falugazdászoktól mintegy 870 ezer őstermelő kérte el a 2004-re érvényes árusítási betétlapot. A felvásárlók erre a lapra vezetik rá, hogy miből, mennyit, mekkora értékben értékesített a gazdálkodó.
Bagyinka Tamás az Növény- és Talajvédelmi Központ Szolgálatának igazgatója elmondta, hogy a kertészeti termékek esetében az élelmiszer-biztonsági, hatósági felügyeletet a szolgálat gyakorolja. A szabályok szerint csak kártevő és a betegségmentes egészséges áru hozható forgalomba. Az áru minőségét az országban 31 zöldség-, gyümölcsellenőr vizsgálja. A fogyasztó szempontjából a legfontosabb, hogy a termelő szabályosan használja a vegyszereket, betartsa az előírt szabályokat. Ezt a hatóság más szakemberei vizsgálják. Mindenekelőtt az 1968 óta kötelezően vezetendő permetezési napló meglétét ellenőrzik. A növényvédelmi munkák, a felhasznált vegyszerek, a kötelezően előírt várakozási idő dokumentálására szolgáló füzetkét az őstermelőnek a piacra is magával kellene vinni. A hatóság nemcsak a piacon, a termőhelyen is ellenőriz. Ezenkívül mintákat is vesznek. A szermaradékok vizsgálata során kiderül, hogy a termelő betartotta-e az előírásokat: engedélyezett vegyszert, megfelelő hígítással és időben használt. A tavalyi minták tanúsága szerint minden ötvenedik esetben nem tartották be a permetezés alapszabályait. A továbbforgalmazókat ennél sokkal szigorúbb előírások betartására kötelezték. Ágoston Bélától, a kecskeméti Univer Produkt Rt. nyersanyag-beszerzési vezetőjétől megtudtuk, hogy mintegy hatszáz kisebb-nagyobb termelővel állnak kapcsolatban. A tavaly bevezetett átvételi rendszerben már a szerződésben rögzítik, milyen élelmiszer-biztonsági előírásokat kell betartani. Paradicsomot például kizárólag tész-tagoktól vásárolnak. Számukra kötelező az Eurogap (Jó Mezőgazdasági Gyakorlat) előírásait betartani, és ezt igazolni. (Jó Mezőgazdasági Gyakorlatot tanúsító program egyebek mellett tanúsítja az okszerű tápanyag-gazdálkodás, növényvédelmi munkák elvégzését, a termékkezelés előírásainak betartását.) A paprika- és hagymaféléket, mustárt, tormát és uborkát értékesítő őstermelőket két csoportba sorolja az Univer. A nagyobb termelők számára előírják a HACCP, illetve az MAAP minőségbiztosítási rendszer alkalmazását. A kisebbeknek nyilatkozniuk kell: betartották az Eurogap egyszerűbb változatának az előírásait. A felvásárlók a termelők telephelyén állandóan ellenőriznek. Ha a szabályokat megszegik, azonnal felbontják a szerződést, s a gazdát törlik partnereik közül.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezetője elmondta, hogy az élelmiszer-biztonsági szabályok ellenőrzésének szigorodásával bizonyára rossz idő jön azokra a kistermelőkre, akik kevéske áruval próbálkoznak a piacokon. Az áru útjának nyomon követhetőségét, élelmiszer-biztonságát igazoló rendszerek felállítása és működtetése nem olcsó. Egy-egy ilyen rendszer egyéni alkalmazása, a legolcsóbbak esetében is eléri a 30-50 ezer forintot, de a nagyobb termelők esetében a beruházás már milliós nagyságrendű. Ha mindez kötelező lesz és ellenőrzik is, akkor a kis termelők számára megszűnik a piacozás lehetősége.
Czauner Péter - Népszabadság
|