Megszűnne a kormány tervei szerint a borra kivetett literenkénti nyolcforintos jövedéki adó. A befizetés valamilyen formában továbbra is megmaradna, de a pénzt marketingre és a hamisítás elleni fellépésre fordíthatná a szakma. Még képlékenyek a tervek, a részletes koncepció hiányzik.
Megszüntetné a kormány a bor jövedéki adóját – közölte a miniszterelnökkel folytatott szerdai egyeztetés után Gráf József agrárminiszter. A kabinet erre vonatkozó döntését várhatóan július 4-én jelenti be a kormányfő.
A nyolcforintos adó az évente forgalomba kerülő több mint kétmillió hektoliter bort terheli, a bortermelők évente mintegy 1,5–1,8 milliárd forintot fizetnek be a költségvetésbe.
A tervezett változtatásokkal a bor nem kerülne ki a jövedéki szabályozás alól, csak a mai, nyolcforintos literenkénti adó csökkenne nullára. Értesüléseink szerint ugyanakkor egyelőre nincs egységes álláspont a kormányon belül. Az adóbevételeket féltő Pénzügyminisztérium például azt kérte, hogy a kabinet döntése előtt még egyeztethessen az ügyben – tudtuk meg. A tárca nem kívánt reagálni kérdéseinkre, a sajtóosztályon annyit közöltek, addig nem nyilvánítanak véleményt, amíg konkrét elképzelések napvilágot nem látnak. Informátoraink szerint ez nem véletlen, hiszen még legalább egyheti egyeztetést látnak szükségesnek a javaslat megalkotói. Abban úgy tűnik, egyetértés van, hogy a nyolcforintos literenkénti teher megmaradna, de azt költségvetési befizetésként teljesítenék a gazdálkodók. Az így képződő összeget címzetten visszakapná az ágazat saját célú felhasználásra. A vám- és pénzügyőrségnek értelemszerűen megszűnne a beszedési kötelezettsége, ám mivel a bor továbbra is jövedéki körben maradna, hatóságként továbbra is ellenőrizné, megfelel-e a termelés, a forgalmazás a jövedéki törvény szabályainak.
Az ágazati szereplőket tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) egyetért a kormányzati tervekkel, mivel az adó megszüntetésével többéves erőfeszítései válnának valóra – mondta lapunknak Urbán András, a szervezet főtitkára. Ugyanakkor hozzátette: igaz, hogy a bortermelők kötelezettségei nem csökkennének, de a literenkénti nyolc forintból befolyó összeget nagyjából fele-fele arányban a borpiaci ellenőrzések fokozására és a bormarketingre lehetne fordítani. Elismerte viszont, hogy e koncepciót még ki kell dolgozni.
Az európai bortermelő országokban, ha van is jövedéki adó, az jóval alacsonyabb a magyarországinál. Ez a nyolcforintos adó versenyhátrányt okoz a hazai termelőknek – mondta lapunknak Jásdi István, a Független Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke. Egyetértenek viszont a HNT-vel abban, hogy megmaradhatna a teher, ha a befolyó összeg egy részét a bormarketing erősítésére lehetne fordítani. Már csak azért is, mert a költségvetésnek nincsenek erre forrásai. A külföldi borok elárasztják a magyar üzleteket, lassan az a veszély fenyeget – hívta fel a figyelmet a hetven nagy bortermelő céget képviselő szervezet elnöke –, hogy még a hazai piacról is kiszorulnak a magyarok. Mivel a borhamisítás is nehezíti a termelők helyzetét, a szakember indokoltnak látja, hogy az újonnan képződő forrásból az ellenőrzésekre is jusson. Jelenleg 700-800 ezer hektoliter hamisított bor lehet az országban, s már az uniós országokból is érkezett panasz emiatt. Jásdi István szerint a magyar minőségi bor védelmére a szakmai szervezetek részvételével egy úgynevezett Borirodát kellene felállítani.
A szakmai érdekeket messzemenően szolgálná, ha valóban eltörölnék a bor jövedéki adóját – mondta lapunknak Font Sándor, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének tagja –, ugyanakkor nem látják eléggé átgondoltnak a napvilágra került terveket. Az sem tűnik reálisnak – tette hozzá –, hogy a mostani ülésszakon tud ezzel a kérdéssel foglalkozni a parlament, már nincs mód ugyanis új törvény megtárgyalására. A javasolt változtatásokhoz viszont a jövedéki törvény módosítására lenne szükség. Ősszel, nyugodt körülmények között kellene napirendre tűzni a változtatásokat, amelyek jövő év januárjától léphetnének életbe. (BJA–HL)
VG
|