Még legalább másfél évig késésben lesz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, de munkájuk gyorsul - nyilatkozta a Népszabadságnak a hivatal vezetésével két hete megbízott elnök.

Egy részben felújított, Soroksári úti gabonaraktárban található a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), az Európai Unió agrárkifizető ügynökségének hazai központja. Alapítása óta építési törmeléken, csorba mellvéden egyensúlyozva vagy időnként megszűnő magas járdán lehet megközelíteni. A magtár falát csak a porta környékén vakolták újból és festették ki. Az ajtón túl átlagos hivatali kép fogadja a betérőt. Új lift van, de nem működik. A hatemeletes épületben mindenki gyalog jár. Mint kiderült, hibás konstrukció, ezért balesetveszélyes. A hivatalt megöröklő Margittai Miklós minderről annyit mond: előbb a munkában kell behozni a lemaradást, utána juthat pénz a környezetre.

A hivatal a múlt héten elkészítette az előző esztendő támogatási mérlegét. Az egy hektárra jutó átlagos támogatás összege 33 311 forint. Ebből az egységes területalapú támogatás (SAPS) 16 311 forint, míg a nemzeti hozzájárulás 17 ezer forint. Ez utóbbit három részletben - 8000, 7000, 2000 forint - vehették fel a gazdák.

A hivatal első éve a késésről, a lemaradásról, a meghosszabbított határidőkről szólt. Margittai Miklós szerint még másfél-két esztendő kell ahhoz, hogy az uniós kifizető ügynökség a mostaninál lényegesen jobban működjön. A munka gyorsításához már hozzákezdtek. Ennek első feltétele, hogy a hivatal dolgozóinak munkaidejét ne a hibák javítása töltse ki. Ezért arra törekszenek, hogy csökkenjenek a beérkező igénylések, pályázatok hibái. Eddig ugyanis a hivatal döntéshozó mechanizmusát is jócskán lassította, hogy a pályázatok, igénylőlapok 30-40 százalékát pótlásra kellett visszaküldeni, azaz - a jobbik esetben csak formai pontatlanságok miatt - külön kézbe venni, miközben az adminisztráció számítógépes adatfeldolgozásra épül.

A szakemberek szerint elkerülhetetlenek az átmeneti zavarok, ha nagy támogatási rendszer alakul át: a telekkönyvi adatokra épülő régi magyar rendszert kellett átállítani a fizikai blokktérképeken alapuló uniós szisztémára. Magyarország esetében növelte a gazdálkodók bajait, hogy az MVH az átállással egy időben kezdte meg munkáját.

Az új elnök nem kíván hátrafelé mutogatni. Mint mondja, a munkatársak mindent megtettek. A hiba a rendszer kialakításában volt: kiderült, hogy a magyar gazdálkodóval nem elég postán tartani a kapcsolatot. Margittai Miklós az általa Baranya megyében bevezetett módszert ülteti át a hivatal munkájába. Ennek lényege: mielőtt a gazdálkodó beküldi az adatlapot - az agrárkamarai tanácsadó vagy a falugazdász segítségét igénybe véve -, ellenőriztetheti, minden nyomtatvány megvan-e, illetve helyesen töltötték-e ki a dokumentumot. Az utóbbi két hét máris hozott eredményt, mert kiderült, hogy a segítők rendszerén át elküldött támogatási kérelmek gyakorlatilag formai hiba nélkül érkeztek a hivatalhoz, míg a termelők által közvetlenül postára adott kérelmek legalább 40 százaléka hibás. De ez még mindig jobb, mint az önkormányzatok által az iskolatej-támogatásért beadott pályázatok 50 százalékos hibaaránya.

A kifizető ügynökség lelkét jelentő, eddig sok gondot okozó integrált irányítási és ellenőrzési rendszer alakítása tovább folyik. Margittai Miklós elmondta: amikor arról kellett dönteni, melyik ellenőrző rendszert válasszák, a magyarok az egy hivatal és az összetett rendszer mellett döntöttek. Más tagországokban az intervenciót, az export-visszatérítést, a támogatás folyósítását más-más ügynökség végzi különböző, speciális számítógépes háttérrel. Az elnök úgy véli: amikor majd egységesen mindenütt a magyarhoz hasonló rendszert kell kiépíteni, mi előnyben leszünk.

Nem könnyíti azonban a magyarok munkáját, hogy miközben az újabb és újabb feladatokra kell elkészíteni a számítógépes programot, már érkeznek a pályázatok. Így van ez az agrár-környezetgazdálkodási pályázattal is. A pályázatot már kiírták, a jelentkezések érkeznek a hivatalhoz, de a jelentkezők adatait kezelő számítógépes program még nincs készen. Eddig az is megtörtént, hogy még a jogszabályok sem készültek el időre. Ezért az elnök úgy véli, hogy az agrártárcánál működő úgynevezett irányító hatóság (ih) munkáját is fel kell gyorsítani. (Erre egyébként Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ígéretet tett.)

Szőke Miklós korábbi elnök menesztésének okai között többek között a hivatali munka lassússága is szerepelt. Margittai Miklós szerint, ha sikerül javítani a beérkező pályázatok pontosságán, felgyorsul a hivatali munka. De egy-másfél évig eltart, míg utolérik magukat. A tavalyi támogatási szezonhoz képest az első változás az, hogy azok a gazdálkodók, akik sikerrel átestek a formai ellenőrzésen, június közepéig úgynevezett beérkezési igazolást kapnak, amelyet a bankok az esetleges hitelek folyósításakor figyelembe vehetnek. Május végéig végeznek a hivatalnál lévő AVOP pályázatok feldolgozásával. A szabályok szerint a pályázatok ellenőrzése s döntéshozatalra való előkészítése a hivatalnál zajlik. A döntés és a szerződés megkötése a gazdálkodóval az agrártárca dolga. Az ellenőrzés és a kifizetés ismét az MVH feladata.

Margittai Miklós szerint van esély arra, hogy oldódjon a gabonaintervenciót gátló raktárhiány. Igaz, lassan, de már megindulhatott a tárolt gabona kiszállítása, s így van esély arra, hogy az őszi nagy betakarítási munkák idején lesz elegendő üres magtár. Előkészítés alatt van az a jogszabály, amely feljogosítja a hivatalt, hogy középtávú (négyéves) tárolási szerződést köthessen a magtárak tulajdonosaival. (Ettől az agrártárca eddig elzárkózott.) Ez lehetőséget teremthet a tárolási üzletágban tevékenykedőknek arra, hogy új nagy silókat építsenek.

Czauner Péter - Népszabadság