Dús legelőkre hajthatják ki állataikat a gazdák a megszokott időben, Szent György napján. Az állattartók közül csak a marhatartók és a juhászok néznek biztató év elé, a többiek az egyre csökkenő áraktól és a növekvő importtól tartanak.

Az időjárás az idén is igazolta a sokéves megfigyeléseket. Április 24-e, Szent György napja a telelőn lévő állatok legelőre hajtásának ideje. Az utóbbi napok esőinek is köszönhetően, dús legelő várja az állatokat. Szépen fejlődik a tavalyi vetés, és a gazdák szerint a csapadék a kapások vetésében is segít. Az április vége egyben az állatmustra ideje is, ilyenkor lehet szemrevételezni a télvégi szaporulatot. Tizenkét éves hagyomány, hogy április végén Hódmezővásárhelyre várják az állattenyésztőket: péntektől vasárnapig ott rendezik az Alföldi Állattenyésztési Napok szakkiállítást és állatvásárt, valamint a juhászversenyt.

Az agrártárca legfrissebb összegzése szerint a húsáért tartott szarvasmarha- és juhágazatot a keresleti piac jellemzi. A húsmarhatartás iránti igény olyanynyira nagy, hogy terjed az úgynevezett dajkatejes borjúnevelés. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jelezték, hogy mivel kevés a hazai borjú, Szlovákiából hoznak be fiatal - 200-300 kilós - marhákat, s azokat a magyar telepeken hizlalják meg. A tejelő állatokat tartók közül sokan nagy bajban vannak, mivel a tej felvásárlási ára alig, vagy egyáltalán nem fedezi költségeiket.

Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: miközben a felvásárlók általában 67 forintot fizetnek egy liter tejért, a gazdák költségei ennél 3-5 forinttal nagyobbak. A tehenészetek jelzései szerint a feldolgozók fizetési késedelme egyre jelentősebb. A községi tejgyűjtő csarnokok bezárását követően egyre több tejet értékesítenek háztól, sokan valóságos túrajáratokon viszik házhoz a tejet. Tapasztalataink szerint egy másfél literes ásványvizes flakonban 110-150 forintért lehet házi tejet vásárolni.

A sertéságazatban változatlanul nagy a feszültség. Miközben kevés a disznó, a felvásárlási árak alacsonyak. A sertésvágóhidak a csökkenő hazai kínálat mellett folyamatosan külföldről vásárolnak sertést, de még ez sem pótolja a hiányt: az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint a múlt héten 15-20 százalékkal kevesebb sertést vágtak le, mint tavaly ilyenkor. Az importált sertések legnagyobb része Hollandiából, kisebb része pedig Csehországból, Olaszországból, Spanyolországból és Szlovákiából érkezik, de jött már sertés Németországból, Belgiumból és néhány esetben Lengyelországból is. Sertéspiaci szakértők szerint az egyre jelentősebb sertésimportra számítani kell, mivel a magyar gazdák egy része már nem győzi az állatjóléti és élelmiszer-biztonsági kiadások növekedését. Az előírások teljesítése jelentős beruházást is igényel, ennek forrásait a termelők saját erőből alig-alig tudják előteremteni.

A baromfiágazat nehéz helyzetéből adódóan tovább csökken az állomány, és sok hizlalótelepen megszűnt a termelés.

Czauner Péter

A KSH összegzése szerint 2004-ben két százalékkal csökkent a szarvasmarha-állomány. Jelentősen - 17, illetve 13 százalékkal - csökkent a sertések és a tyúkfélék száma. Egyedül a juhállomány nőtt. A sertések száma a 4,1 milliót sem érte el decemberben; az állomány 854 ezerrel kisebb az egy évvel korábbinál, a 2004. augusztus 1-jei összeírás óta pedig 323 ezerrel fogyott.

Népszabadság