Mind a volumenét, mind a szereplők számát tekintve zsugorodott a mezőgazdasági biztosítások piaca az elmúlt években. A szűkös anyagi viszonyok, az állami biztosítási díjtámogatás elmaradása miatt sok jóra nem számítanak a piaci szereplők.


Miután a Colonia (mostani nevén Uniqa) 1996-ban, az Aegon pedig 2000-ben kivonult a mezőgazdasági biztosításokból, négy nagy cég: az Allianz, az Argosz, a Generali-Providencia, valamint az OTP Garancia dominanciája lett a jellemző. (A mezőgazdasági biztosítást főként a mezőgazdasági közép- és nagyüzemek, elvétve kistermelők veszik igénybe.) Összességében is minimális súlyt képvisel a szegmensben szintén aktív, több mint két tucat regionálisan, nonprofit elven működő mezőgazdasági biztosító egyesület, miután a "négyek" gyakorlatilag a teljes piacot lefedik.
Az alap-agrárbiztosítások tavalyi díjbevétele az előzetes adatok alapján 6,8 milliárd forint volt, ez a teljes biztosítási díjbevételnek alig több mint egy százaléka. Ha csupán a nem életbiztosítási ágazatot vesszük figyelembe, az arány akkor sem éri el a két százalékot. Az agrárbiztosítási díjtámogatás megszüntetése alapvetően súlyosan érintette az agrárbiztosítással foglalkozókat, főleg az állatbiztosítási portfóliók tragikus, 13 milliárdos csökkenése miatt - közölte Márki János, az Argosz mezőgazdasági ügyféligazgatója. Szerinte a támogatások késleltetett kifizetése miatt romlott az agrártermelők díjfizetési fegyelme, a biztosítók egyre többször részesítették díjhalasztási engedményben a partnereiket. Az OTP Garanciánál a termelők - ha nehezen is, de - befizették a biztosítási díjakat - tudtuk meg Füzesi Tamás főosztályvezetőtől, a díjtámogatás megvonása azonban közel hatmilliárdos bevételkiesést okozott a cégnek. Az Argoszt a piac összeomlása kevésbé érintette. A Generali-Providencia 20 százalékos részesedése dacára az összpiaci veszteség 6,4 százalékával szembesült - mondta Sisák Ilona osztályvezető. Több milliárdos bevételkiesésről számolt be Sipos József, az Allianz kommunikációs vezetője is.
Mivel az ágazatot 2005-ben is szűkös anyagi viszonyok, a gazdálkodók rendkívül nehéz helyzete és a biztosítási díjtámogatás elmaradása jellemzi, kedvező fordulatra aligha lehet számítani. A szereplők arra sem látnak reális esélyt, hogy a díjtámogatás újra a nemzeti támogatás része legyen, hiszen még csak erre vonatkozó szándék sincs. Az Európai Unió sok országában támogatják - Ausztriában például 50, Olaszországban 30 százalékkal - a mezőgazdasági biztosítási díjakat, de erre nincs egységes gyakorlat. Az uniós támogatásoktól ugyanakkor várható, hogy lendítenek valamennyit a termelők jövedelmi pozícióján, ami a biztosítások iránti igény és fizetőképes kereslet megélénkülésében csapódhat le.

Csák Csongor - VG