Néhány agrárcikkből 4-10-esére nőtt az import az első negyedévben 2003 hasonló időszakához képest, a teljes behozatal pedig 30 százalékkal bővült. A májusi EU-csatlakozás egyelőre nem jár sokkhatással.

Egyes tej- és vajféleségekből csaknem tízszer, több sertés- és baromfitermékből pedig 3-4-szer nagyobb árumennyiség érkezett az országba az év első három hónapjában, mint 2003 hasonló időszakában – derül ki a hivatalos statisztikákon alapuló érdek-képviseleti kimutatásokból. Beindult az élő sertések behozatala is, holott egy évvel korábban ilyen import nem volt. Gabonafélékből összességében négyszeresére nőtt a beszállított termékek értéke.
Az élő sertések és a húsipari termékek importbővülését elsősorban az okozta, hogy Cseh- és Lengyelország az uniós csatlakozás előtt saját áruira még exporttámogatást nyújthatott – reagált lapunknak Tóth István, a Mosz titkára.
A baromficikkeknél a behozatal növekedéséhez az járult hozzá, hogy egyes „harmadik országok” – főként Brazília és Thaiföld – olcsón exportálhatta termékeit a világpiaci túlkínálat miatt. A tejféleségeknél az alacsonyabb európai árak tették lehetővé a beszállításokat. A gabonaféleségeknél pedig az import térnyerése a tavalyi aszály számlájára írható, ami miatt a magyar export mennyisége is drasztikusan, 80-90 százalékkal csökkent.
A meghatározó agrárcikkek behozatala ugyanakkor továbbra is nagyságrendekkel marad el a kiviteli eredménytől. Az importbővülés dinamikája viszont egyes ágazatokban (így a tej-, a sertés- és a baromfiszektorban) több szakértő szerint is aggodalomra adhat okot. Az FVM lapunk kérdésére azt közölte, hogy a teljes agrárimport több mint 30 százalékkal bővült az első negyedévben, miközben a kivitel 23 százalékkal nőtt. Az agrárium az utóbbi időben évi 2,8 milliárd euró körüli exportot ért el 1,2-1,4 milliárdos behozatal mellett.
Tóth szerint az uniós csatlakozás az importban eddig nem okozott sokkhatást, de a fokozódó árverseny miatt folyamatos nehézségekre kell számítani. A viszonylag zökkenőmentes belépés elsősorban a korábbi magyar–EU-s liberalizációs megállapodásoknak köszönhető, mivel ezek nyomán a kétoldalú agrárkereskedelem zöme már régóta vámok (és exportszubvenciók) nélkül zajlott. Egyes termékeknél azonban a csatlakozás érezhető változást hozott: így például jelentősen növekszik a feldolgozott tejtermékek behozatala a korábbi tagállamokból, a liszt importja pedig a szintén újonnan belépő Szlovákiából.
Az importtermékek részaránya ma 10 százalékos a magyar élelmiszerpiacon, ami a szakmai előrejelzések szerint középtávon 5 százalékkal bővülhet – mondta lapunknak Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. Ez megítélése szerint a későbbiekre nézve sem tűnik túlságosan soknak, így az import drasztikus bővüléséről szóló korábbi prognózisok ma már riogatásnak minősülnek.
Az agrárbehozatal szempontjából nem is az eddigi EU-tagok, hanem a velünk együtt csatlakozott volt CEFTA-országok (főként Szlovákia és Lengyelország) lehetnek veszélyesek az eddigi vámok megszűnése miatt – mondta Kiss. Emellett a hazai piaci szereplők térvesztését eredményezheti, ha uniós befektetők magyar állattartó telepeket vásárolnak fel, és maguk kezdenek termelni. Ez indirekt importként is felfogható – fogalmazott a szakértő.