20 milliárd forinttal „lefaraghatják” az agrártámogatásokat az új áfaszabályok, amelyek szerint a beruházásokhoz és a működéshez kapott dotációk arányában nem igényelhető vissza az áfa. Nem minden támogatást kell figyelembe venni – állítja a PM.

Fokozódó bizonytalanságot okoznak a mezőgazdasági termelők körében az idei áfaszabályok. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára szerint a termelőknek teljes ügyviteli rendjüket át kellene állítaniuk, de továbbra sem világosak az alkalmazási szabályok. A gazdálkodók eddig – függetlenül a dotációktól – a teljes áfát visszakaphatták. A korlátozott áfalevonási lehetőséget most végső soron állami támogatásaik csökkentéseként fogják fel. A kiesés olyan mértékű, amilyen részarányt képviselnek a dotációk a beruházási összegben, tevékenységi bevételben – állítják. A helyzetet bonyolítja, hogy a gazdálkodók nagy részének februárban már havi áfabevallási kötelezettséget kell teljesítenie.
Vitatott többek között, hogy az áfalevonás kapcsán milyen támogatásokat kell figyelembe venni, és a dotációkat a gazdaságokon belül „milyen mélységig” kell egy-egy tevékenységre vetíteni. Főként a növénytermesztésben okozhat aránytalanságot, hogy a tavaszi felkészülés miatt a termelőknek most jelentős kiadásaik adódnak, miközben bevételük csekély, vagy nincs. Ezért előfordulhat, hogy áfát átmenetileg egyáltalán nem igényelhetnek vissza, ha állami támogatást kapnak. Ilyenkor ugyanis „bevételeiken” belül a dotáció akár százszázalékos részarányú is lehetne, vagyis áfalevonási joguk nem lenne. Ez a termelői szervezetek szerint likviditási gondokat okozna, amíg a viszszaigénylés – alapvetően a hónapokkal későbbi terményeladások után – ki nem egyenlítődne.
Az új arányosítási szabályokat kizárólag azoknál az államháztartási támogatásoknál kell alkalmazni, amelyek nem képeznek adóalapot – reagált a Pénzügyminisztérium. Az áfaváltoztatások indoka a tárca szerint az volt, hogy a kettős támogatás megszűnjön. Utóbbi eddig az állami dotációkból és az áfa levonhatóságából fakadt. Az új rendelkezés nem példa nélküli, mivel a forgalmi adóztatás fő szabályait tartalmazó EU-irányelv lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok az állami támogatásokat bruttó módon kezeljék – állítja a PM.
A tárca szerint az adóalapot nem képező támogatások közé azok tartoznak, amelyeket az államháztartás valamely alrendszeréből folyósítanak, és nem minősülnek megrendelés ellenértékének, vagy árat közvetlenül befolyásoló dotációnak. Ez vonatkozik a magyar költségvetésen keresztül fizetett (vegyes finanszírozású) EU-támogatásokra is, mint amilyen például a SAPARD. Itt tehát az arányosítást alkalmazni kell. Nem terjed ki viszont e kötelezettség az uniós közvetlen kifizetésekre és agrárpiaci dotációkra, illetve a banki hitelek kamattámogatásait, az adókedvezményeket és a tőkeemeléseket sem kell beszámítani. Az arányosítás nem vonatkozik a 2004. január 1-je előtt megkezdett, folyamatban lévő beruházásokra sem, de e kivétel a működési költségeket finanszírozó támogatásokra nem terjed ki. Így utóbbiaknál az új szabályozást alkalmazni kell akkor is, ha a termelők korábban szereztek jogosultságot, de a dotációkat csak az idén kapták meg.
A gazdálkodói érdekképviseletek azzal számolnak, hogy a beruházásoknál az arányosítás az idén mintegy 50 milliárdnyi támogatásra terjed ki. Magyar György, a MOSZ titkára szerint e dotációk aránya a fejlesztéseknél 40-50 százalékos, vagyis 90-100 milliárd forintnyi beruházást érinthetnek. Ennek 25 százalékos áfavonzata 20-25 milliárd forintot tehet ki, amelynek tehát 40-50 százalékát (azaz 10-12 milliárd forintot) nem lehetne visszaigényelni.
Ezenfelül kérdéses, mennyi tevékenységekhez (például növénytermesztéshez, állattenyésztéshez) kötődő, beszámításra kötelezett forrást kap az agrárium 2004-ben. Az FVM-nek mintegy 60 milliárdos, korábbi évekről származó folyó termelői támogatási kötelezettsége van, amelynek jelentős részét a tárca forráshiány miatt nem fizette ki. A minisztérium az idén ezenfelül 50 milliárdos újonnan felhasználható dotációt mutatott ki (bár ezt a költségvetési takarékosság részeként akár 20 milliárddal is csökkentenie kell). Az agrárágazat áfaköteles éves beszerzései 900-1000 milliárd forint tesznek ki, amit átlagosan 230 milliárdnyi áfa terhel. Magyar szerint az áfalevonás kapcsán összességében 70 milliárdnyi dotációt kellene figyelembe venni, amelyek az 1400-1500 milliárd forintnyi éves bevételből 4-5 százalékos részarányt képviselnének, vagyis miattuk 10 milliárd forintnyi áfát nem lehetne visszaigényelni. Így a beruházásokkal együtt az összes áfa-, illetve támogatáskiesés elérhetné a 20 milliárd forintot is.

Az ágazati szervezetek a növekvő feszültség miatt jogszabályi változtatást sürgetnek, de a PM tájékoztatása szerint ez nem szerepel az áfatörvény parlament előtt lévő módosítási javaslatában. Ezért a korrekciókra csak önálló képviselői indítványokkal nyílhat mód. Az ügy vélhetően szerepel a nemzeti agrárkerekasztal-tárgyalások holnap kezdődő plenáris ülésén is, mivel az újabb támogatáskiesés az agráriumot érzékenyen érintené. Benedek Fülöp, az agrártárca államtitkára már a 20 milliárdos agrármegtakarítást előíró Draskovics-csomag hírére is úgy nyilatkozott, hogy az FVM a költségvetési elvonás miatt működésképtelenné válna.

Hazafi László - VG