A magyar költségvetés az indokoltnál egy évvel korábban vonult ki az agráriumból – fogalmazott a jövő évi törvényjavaslat kapcsán pénteki tájékoztatóján Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára.

Megítélése szerint mára szertefoszlott az a remény, hogy az uniós csatlakozás után az agrárgazdaság több támogatáshoz juthat. A dotációk mennyisége csökken, a források szétszórtakká válnak, miközben a gazdák kötelezettségei nőnek – szögezte le. Németh Imre, az agrártárca vezetője erre reagálva közölte: a jövő évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások az ideihez képest nemhogy csökkennének, de a keretösszeg 24 százalékkal emelkedik; az uniós támogatásokhoz szükséges 30 százalékos nemzeti kiegészítést az uniós támogatások folyósításának ütemében ki fogják fizetni.
A MOSZ számításai szerint sem az unióból érkező 25 százalékos (76 milliárd forintos) közvetlen támogatás, sem az ahhoz kapcsolódó 30 százalékos (92-93 milliárd forintos) magyar kiegészítés nincs benne a tervezett agrárbüdzsében. Horváth szerint a forráshiány miatt jövőre mind a gazdák, mind az FVM-vezetők „lehetetlen helyzetbe kerülnek”.
A 30 százalékos magyar kiegészítést a költségvetési törvényjavaslat annak ellenére sem tartalmazza, hogy arról országgyűlési határozat rendelkezik – állítja az érdekképviselet. A 25 százalékos uniós összeg egy részét (25-50 százalékát) pedig legfeljebb hitelként előlegezné meg a költségvetés a kifizetőügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számára, mivel a normál kiutalások az EU-s rendben csak decembertől kezdődnének (vagyis zömük áthúzódna 2005-re). Az érdekképviselet bizonytalannak ítéli a piaci intézkedésekként érkező, mintegy 18 milliárdos uniós forrás felhasználását is, nem beszélve a 41,9 milliárd forintnyi, csak pályázattal megszerezhető vidékfejlesztési összegről.
Horváth szerint a jövő évi agrárbüdzsé végeredménye az lesz, hogy a gazdák a csatlakozás első évében érdemi támogatásokat nem vehetnek igénybe.

Hazafi László - VG