Magyar Termék Nagydíjban részesült a Gyulai Húskombinát. Az rt. Mangalica kolbászával érdemelte ki a szakmai elismerést. Terméküket, a Gyulai kolbászt 2001-ben a hungarikumok közé sorolták, lehet, egyszer a Mangalica kolbász is az lesz? A mangalica őshonos magyar sertés, húsa semmilyen más sertésével nem hasonlítható össze. Ízben és egészséges, telítetlen zsírsavakban gazdag, magas tápértékű hús. Szívbarátnak nevezik. Spanyolországban elismerten magas minőségű termékek készülnek a magyar mangalicából. A Gyulán előkészített sonkát ott három évig érlelik a tökéletes ízek érdekében. A húskombinát Magyarország egyetlen mangalicahús-feldolgozója. A mangalicahúsból készült termékekkel díjak sorát nyerték el, nem tudnak belőle eleget készíteni a még kevés alapanyag miatt.
Korábban a Délhús Rt. próbálkozott a mangalicahús feldolgozásával, ám valamiért abbahagyták - tudtuk meg Varga Ferenctől, a Gyulai Húskombinát Rt. vezérigazgatójától. A mangalicát, a Magyarországon őshonos sertést a II. világháború előtt nagy gazdaságokban tartották, s a háború után is ez volt az igazán ismert fajta. Aztán úgy lecsökkent a számuk, hogy ezelőtt 15-20 évvel 300 volt az országban. Senki nem látott fantáziát e sertés tartásában, az Angliában, Hollandiában, Dániában tenyésztett fajták terjedtek el nálunk is. Jelenleg a Gyulai Húskombinát foglalkozik egyedül a mangalica feldolgozásával. A vezérigazgató tudomása szerint a szombathelyi vágóhídon vágnak még néhányat. Magyarországon évente 20 ezer mangalica sertést vágnak le, ennek a felét a húskombinátban, másik felét otthon dolgozzák fel. A sertésfajtának márványos, zsírral átszőtt a húsa, zsírjában telítetlen zsírsav van, így könynyű és könnyen olvad, jól bírja a sütési technológiákat, összességében keringés- és szívbarát. A mangalica darabszámának szaporodásában nagy szerepe van a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének, melynek Tóth Péter agrármérnök a titkára, aki a fajta újraszaporítását tűzte ki célul. A mangalica húsa nagyon hasonlít arra a spanyol sertésére, melyből a híres Serrano sonka készül. A két sertésfajta azonos a tartási körülményeiben is. A húskombinátban 200 ezer sertést vágnak évente, ebből a 10 ezer mangalica töredéknek számít. A termelésben elfoglalt helye csekély, de a fantázia óriási benne, üzleti szempontból is, hiszen nem tudnak elég kolbászt készíteni belőle, akkora az igény - fogalmazott a vezérigazgató.
Varga Ferenc a Magyar Termék Nagydíj átadási ünnepségén arról beszélt Tóth Péterrel, hogy mihamarabb évi 40 ezer fölé kellene emelni Magyarországon a vágható mangalicák számát. Az egyesület titkára szerint minden remény megvan erre. Az állam támogatja a mangalicatenyésztőket, kocánként 6 ezer forintot ad. A húskombinátba szerte az országból szállítanak mangalicát, a szövetség tömöríti a termelőket. A legjobb árakat fizetik ezért a fajtáért, 300 forint körüli összeget az élősertés kilogrammjáért. A kifizetett ár a magas minőségű húsok révén meg is térül, a spanyol partner minden mangalicasonkát és karajt átvesz a húskombináttól. A hús jól érlelhető, akár évekig is, bírja a hentes szakma minden fogását. A mangalica sertés a vágásérettséget másfél év alatt éri el, egy koca átlagosan évente csak hat malacot fial. Viszont nem igényel fehérjedús takarmányozást, szóját, hallisztet, gyógyszert, elbírja a mínusz 20 és a plusz 40 fokot. A kontinentális éghajlathoz alakult. Viselkedésük hasonlatos a vaddisznóéhoz, a malacos koca nem tűri maga körül az embert. A mangalica sertéseket ma fele-fele arányban tartják hizlaldákban és kistermelőknél, félrideg körülmények között. Húsa révén a fajta nagy lehetőséget ad a húsiparnak arra, hogy sok értékkel egészítsék ki.
A húskombinátnak vannak különleges szalámijai, új típusú kolbászai, mégis arra gondoltak, hogy ma - a tradíció és minőség szlogenjükből következően is - a két hungarikum találkozása érdekes színfolt lehet. Ezért neveztek be a Mangalica kolbásszal a megmérettetésre. Bár kolbászban újítani elég nehéz, hiszen azt elődeink már régen jól kitalálták, azért a Mangalica kolbász mégis más, mert a hosszú érlelés miatt sokkal jobbak az aromái, a hús márványozottsága, zsírral átszövöttsége, az alapanyag állaga őrzi a fűszerek ízét. S hogy mi a különbség a Gyulai és a Mangalica kolbász között? Az előbbit sertés vékonybélbe töltik, az utóbbit duplafalú vastagba, kuláréba, épp azért, mert ez lassan ereszti át a vizet, hosszú érlelést tesz lehetővé. Ezalatt az aromaanyagok is tökéletesen megérnek a kolbászban. A Gyulai két hétig van az érlelőben, a Mangalica három hónapig, míg elkészül.
A Gyulai Húskombinát külföldre csak Spanyolországba szállít mangalicahúst. Ők veszik meg feldolgozatlanul a karajt és a két hátsó sonkát. A Mangalica-termékcsaládban található az apróhúsból feldolgozott kolbász, a tarja, amely érlelt és elkészített, a szalonnából kétféle is van, a sózott, s a füstölt. Ezeket belföldön forgalmazzák. Kolbászt nem is ajánlottak külföldre, mert a mangalica-alapanyag szűkössége miatt nem tudnák teljesíteni a várható igényeket. A húskombinát által vásárolt mangalica sertéseket egyedenkénti származási igazolással látja el a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, ezzel garantálják, hogy a nemes zsírsertésből készülnek a márkás termékek. A fajtán belül legalább 75 százalékosnak kell lennie a mangalica vérvonalnak. A keresztezéskor ezt a szigorú követelményt figyelembe kell venni, az országos egyesület vizsgálja a ,,sertésmárkát". A Mangalica kolbász kuriózum, amely állja a versenyt, mert olyan magyar adottságokon alapul alapanyagban, feldolgozásban egyaránt, mellyel az Európai Unióban sincs versenytársuk. Ahogyan a pármai sonka, az edámi sajt sem ,,ráfogás", mert az ottani adottságokkal, technológiával és éghajlat alatt készülnek. Az elődök évszázados tapasztalatai összegződnek bennük. - Mi azt valljuk, hogy ami nem a legjobb, az nem elég jó. És ez a kolbászunkra illik a leginkább - jelezte Varga Ferenc vezérigazgató.

Az őshonos magyar sertés
A honfoglaló elődeink által hozott félvad sertések keveredtek a Kárpát-medencében talált római eredetű fajtákkal, s évszázadokon át a belőlük származó bakonyi és szalontai sertések jelentették a magyarság fő táplálékát. A XIX. század elején elterjedt kolbász- és szalámikészítő üzemek azonban egyre inkább a zsírral egyenletesen átszőtt érett húst keresték, melyet akkoriban a Balkánon még meglévő, nagyobb növésű, mediterrán eredetű sertésekből nyertek. Milos szerb fejedelem topcsideri tenyésztéséből 1883-ban zsíros sertések kerültek József főherceg kisjenői birtokára, ahol ezeket a régi magyar fajták javítására használták. A XIX. század derekára már csaknem minden tenyészetben volt kisjenői vér. Így született meg a nemes magyar mangalica, a leghíresebb sertésünk.

Szőke Margit - Békés Megyei Hírlap