Magyarország jó eséllyel megússza, hogy a készülő újabb uniós monitoringjelentés elmarasztalja az állat- és növény-egészségügyi állapotok miatt, de Brüsszelben egyre kétségesebbnek tartják, hogy időre adottak lehetnek a feltételek az agrártámogatást szolgáló EU-pénzek fogadására.

Újabb előzetes változata készült el a novemberben kiadandó monitoringjelentésnek, amelyben a csatlakozásra váró országokat értékeli az Európai Bizottság a tárgyalásokon tett kötelezettségek teljesítése szempontjából. A tervezet ma még hétpecsétes titok, lapunk azonban úgy értesült, hogy a leendő értékelésben – ami sokkal rövidebb lesz, mint a korábbi évek országjelentései – komoly bírálat várható az agrártámogatások feltételrendszerének kialakításában tapasztalható késlekedés miatt. Uniós tisztviselők a mai állapotok alapján kétségesnek tartják, hogy a tagság első évében hozzájuthat az ország a közösségi agrárpénzekhez.
Az elmúlt hónapokban magyar részről komoly haladást tettek az állategészségügy terén, jóllehet a mai állapotok a jogalkotás és az ellenőrzés oldalán még mindig elmaradnak az elvárástól. Most már azonban remény van arra, hogy a felkészülési ütemet tartva a magyar rendtartás elkészülhet a csatlakozás időpontjára – vélik illetékes körökben.
Több mint kétségesnek tartják viszont a számítógépes nyilvántartási és ellenőrzési rendszer időre történő beüzemelését. Utalnak rá, hogy elmaradások vannak a nyilvántartás alapjául szolgáló műholdas területregisztrációban, ami nélkül viszont nem lehet szó a nyilvántartó rendszer szoftverprogramjainak véglegesítéséről sem. Enélkül viszont a rendszer használatára felkészítő oktatás érdemi beindításáról sem lehet szó. A személyi vonatkozásoknál az is némi kétkedést vált ki, hogy a leendő ügynökség vezetésében, felelős poszton nincs olyan, aki már tapasztalatokat szerezhetett volna az agrártámogatások előgyakorlatának szánt SAPARD-program menedzselésében.
A vidékfejlesztés esetében egyelőre hiányzik a közvetlenül a közösségi agrárkasszából finanszírozandó támogatás elnyeréséhez szükséges végleges magyar keretprogram. Egy korábbi verziót még tavasszal beterjesztettek Brüsszelben a magyar illetékesek, ám ezt az Európai Bizottság bírálatok sorával visszautasította, s most az újabb változat kidolgozása folyik. Szakértők szerint mindez azért vethet fel gondokat, mert az eddigi tapasztalatok szerint a vidékfejlesztési programok jóváhagyása és működtetésének megkezdése általában egy évet igényel. Ha tehát csak az év vége felé válik véglegessé a magyar keretprogram, akkor a pénzek érdemi hasznosítása 2004 vége előtt aligha lesz lehetséges – mutatnak rá Brüsszelben.
Magyarország összességében jó eséllyel elkerüli majd, hogy védzáradék-intézkedést kilátásba helyező elmarasztalásban részesüljön az EU részéről, önmagát azonban valószínűleg büntetni fogja azzal, hogy a felkészülésben való elmaradása egyes területeken közösségi támogatásoktól foszthatja meg a csatlakozást követő első időkben.

Az elmúlt fél évben két figyelmeztető levelet adott ki az unió, amelyekben azokra az elmaradásokra mutattak rá, ahol a taggá válásig jelentős haladást kellene elérni a vállalt kötelezettségek fényében. A magyar agrárszektor több területen is visszatérő célpontja volt a brüsszeli bírálatoknak. Ilyen volt elsősorban a nyilvántartási, ellenőrizési rendszer felállítása, a kifizetőügynökségek létrehozása, valamint az élelmiszer-ipari létesítmények korszerűsítése. Enyhébb hiányosságokat állapítottak meg a vidékfejlesztési programok kezeléséhez szükséges eszközök, valamint általánosságban az állategészségügy, ezen belül főleg a rovarirtó szerek felhasználásának ellenőrzése kapcsán.

Fóris György - VG